K-Monitor Adatbázis

Kecskeméti történetünk a NER rokoni közpénzszivattyújának legszebb hazai példája. Kis lopás, nagy lenyúlás szépen egymásra épülve.

Az ingatlanválság után súlyos helyzetbe került MKB-t a Magyar Állam előbb megvette német tulajdonosától, majd szanálta, végül magánkézbe adta. Csak éppen erősen mutyigyanúsan. Ha reálisan értékelünk, az MKB-megmentésének vannak valóban sikeres elemei is, ám a folyamat nem volt transzparens és a pénzügyi stabilitás szempontjából nem megnyugtató, hogy az új tulajdonosok ki vannak feszítve hitelekkel.

Pislogva nézte az ország az utóbbi hónapokban, hogyan játssza át a Magyar Nemzeti Bank a negyedik-ötödik legnagyobb magyar pénzintézetet, a korábbi bajor tulajdonosaitól jó drágán államosított MKB Bankot olyan befektetőknek, akiknek 90 százaléka nem akarja, hogy a magyar nyilvánosság tudja, ki ő.

Valamennyi neves magyar tanácsadó cég és ügyvédi iroda az MKB-n dolgozott az elmúlt fél évben, a finisben két New York-i private equity társaság, a J.C. Flowers & Co. és a Ripplewood Holdings maradt le. Ők most nem boldogok, de csak az ár számított, és ők valóban alacsonyabb ajánlatot adtak be.

Összeszedte a Figyelő az MKB nagyon homályos privatizációja körül fellelhető figurákat. Elsőnek persze az se világos, hogy egyáltalán minek vette meg az állam legalább 17 milliárdos bukással az egész MKB-t.