K-Monitor Adatbázis

A magyar tőkések az Orbán-kormány jóvoltából eljutottak oda, hogy immár a határon túl is terjeszkednek, és hazahozzák a profitot. Ez Orbán Viktor állítása. A valóság egy cseh fegyverüzletből olvasható ki: a kormány eredetileg kiszemelt „tőkése” nem volt hitelképes, le kellett cserélni. Profit pedig csak akkor lesz, ha a magyar állam repülőt vesz a kiszemelt gyártól.

Új gazdasági övezet kialakításáról szóló előterjesztés készült a Miniszterelnökségen, a neve „Duna mente Fejér megye” lenne. Az övezet része lenne az SK Innovation tervezett, 680 milliárdos akkugyára. Az onnan befolyó helyi adóbevétel így a megyéhez kerülne – amelynek fideszes vezetője az előterjesztést kezdeményezte.

A kormányzat kedvenc üzleti köreinek segít meghódítani új területeket a légiipartól a vasútijármű-gyártáson át a hadiiparig.

Látványos fedősztorit kerekített Lázár János ahhoz, hogy a kormánnyal szimpatizáló üzleti körök újabb két ágazatot maguk alá gyűrhessenek: az élelmiszergyártást és a kiskereskedelmet. A vidékieknek a frissen beígért gigászi pénzek helyett egyelőre inkább dráguló ennivalóra és szűkülő választékra van kilátásuk.

52 cég kapott 105 milliárdot. Ebből 18,6 milliárd olyan cégekhez került, ahol csökkent a munkavállalók száma.

Feltűnően segítőkésznek mutatkoznak Borkai Zsolt gyerekeivel azok, a szexvideóban is látható férfiak, akik profitálhattak a polgármester barátságából.

Egy hétre annyiba kerül a hajó, mint amennyit tavaly két hónap alatt keresett a győri polgármester.

Egyre nehézkesebben és drágábban tudja Magyarországra csábítani a cégeket a kormány. Már csaknem 15 milliójába kerül az adófizetőknek egy új munkahely létrehozása.

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték azt a férfit, aki mintegy 45 millió forint uniós támogatást nyúlt le tíz éve, három társa pedig 150 ezer forinttól 1,5 millió forintig terjedő pénzbüntetéssel megúszta a költségvetési csalást. A férfi és társai 2008-as pályázatukban kutyák rehabilitációját segítő, és az életminőségük javítását szolgáló hidroterápiás futópad továbbfejlesztését ígérték. Az ügyben az OLAF élt jelzéssel a magyar ügyészség felé 2013-ban.

Az OLAF, vagyis az Európai Csalás Elleni Hivatal nevét leginkább Tiborcz István és az Elios uniós pályázatainak ügyében hallhatta sokat a magyar olvasóközönség. Abban az ügyben, amelyben hiába állapított meg az uniós hivatal súlyos problémákat, a magyar hatóságok kétszer is bűncselekmény hiányában szüntette meg a nyomozást, a kormány pedig politikai befolyásolással meg sorossággal, meg a hasonló standard dolgokkal vádolta akkor az OLAF-ot.