K-Monitor Adatbázis

Rosszullétek, tűz, robbanás, habzó csatornák, halálos kimenetelű munkahelyi balesetek – az elmúlt másfél évben több alkalommal hallhattunk hasonló híreket az épülő és a már működő akkugyárakról. A beruházások bírálói és az érintett helyiek ezekre is hivatkozva tiltakoznak folyamatosan a beruházások ellen, a kormánypárti politikusok viszont azzal érvelnek, a gyárak a legszigorúbb előírások szerint működnek. Hogy lehetne megelőzni a baleseteket és a súlyos megbetegedéseket? Összefoglalónkban ezen kérdések megválaszolása mellett térképen mutatjuk meg, hol történtek (nyilvánosságra került) balesetek, illetve azt is, hol vannak már, és hol lehetnek még akkugyárak az országban.

Miközben két héttel a büntetőper indulása előtt látványosan szivárognak ki Schadl György csúcsvégrehajtó és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár korrupciós ügyének részletei, a rendszer tisztulásának semmi jele. A végrehajtók menesztése-kinevezése ma sem átlátható.

Rekordokat döntenek Magyarországon a külföldi beruházások – a kormány rekord sok munkahelyteremtő támogatást oszt ki ezekre, 2021-ben összesen 250 milliárd forintot. Újabban a beruházó multiknak már munkahelyet sem kell teremteniük a pénzért cserébe.

A miniszterelnök 2017-ben beszélt az akkumulátorgyártáshoz fűzött reményeiről, mostanra az ország északi, északkeleti részén el is szaporodtak az ezen a területen tevékenykedő, főleg ázsiai hátterű vállalkozások.

Fellegi Tamásék 1,5 milliárdot kaptak szállodafejlesztésre az átláthatatlanul osztogatott turisztikai támogatásokból. A Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. is hozzájutott 840 millió forinthoz a Hotel Nonius megújítására, egy szolnoki hotelre pedig négy milliárd közpénzt adtak. És fideszes önkormányzatok sora is jelentős összeghez jutott.

Becsapottnak érezhetik magukat azok az önkormányzatok, ahol felelősen gazdálkodtak, nem hazardíroztak látványos, de nem feltétlenül szükséges fejlesztések érdekében.