language

Akták:

Jeremie-pályázatok highlight_off

Kulcsszavak:

Jeremie-pályázatok

Jeremie-pályázatok

Az Európai Unió a Jeremie nevű kockázati tőke programot 2009-ben indította el Magyarországon. A 130 milliárd forintnyi forrást 28 magyarországi alap osztja szét, amelyeket pályázaton kiválasztott magánbefektetők működtetnek. Utóbbiaknak vállalniuk kell, hogy 70 százalék uniós forrás mellé 30 százalék önrésszel is beszállnak a támogatásba. A program futamideje legfeljebb tíz év, ennyi időn belül kell az alapoknak visszafizetni az EU-tól kapott forrásokat. A Jeremie-program elméleti célja az innovatív, de tőkehiányos mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása volt tulajdonrészért cserébe befektetett pénzzel, de hatékonyságával kapcsolatban kormányzati szinten is erős kételyek merültek fel. A támogatások jókora része kormányközeli oligarchák köreinél köt ki, és a vállalati K+F-nél Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkant az Index. A Garangold a Gyurcsány-kormány alatt jutott 4,28 milliárd forint uniós pénzhez, ami egyébként csak igen kis szelete a Jeremie teljes, 131 milliárdos keretének. A támogatottak majdnem mind Garancsi Istvánhoz közeli vagy a Fidesz környékéről ismert emberek érdekeltségébe tartoznak.

 

A kifogásolt projektek között olyanok is voltak, amelyek Hernádi Zsolthoz, a Mol elnök-vezérigazgatójához kötődtek. Hernádit 2013-ban választották ki, és Gran Private Equity nevű alapkezelője 3 milliárd forintot kapott startupok segítésére. A cél az, hogy segítséget nyújtsanak olyan induló vállalkozásoknak, amelyek innovatív tevékenységet végeznek. Az MFB munkatársa szerint azonban a Mol-vezér tulajdonában lévő alapkezelő nem ilyen cégeknek szánt pénzt. A Direkt36 által feldolgozott dokumentumok számos, a program eredeti célkitűzéseivel ellentétes és helyenként szabályokat is sértő problémára rámutatnak. Kiderült többek között, hogy a Hernádi cége által kezelt tőkealap 840 millió forinttal támogatta a saját rokonát és annak közeli ismerősét abban, hogy – egyébként nem túl innovatív – ingatlanügyleteket bonyolíthassanak le. Kiderült az is, hogy Hernádi alapja szorosan együttműködött a programban szintén résztvevő, a miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Garancsi Istvánnal, és még az üzletember egyik érdekeltségét is százmilliókkal támogatta. A kiszivárgott iratokból fény derült továbbá arra is, hogy az EU konkrét szabálytalanságokat is talált a programban, és részben Hernádiék gyakorlata miatt egy ideig szüneteltették a pénzek kifizetését, valamint 4,3 milliárd forintos büntetést szabtak ki.

 

Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor
▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [5]  Oldalak:   1

Hitte volna? A startupvilágot is érdemes Mészáros Lőrincékre bízni

Megvannak a legújabb Jeremie-pályázat nyertesei. Igyekeztünk összeszedni az információkat, állítólag a Mészáros Lőrinc-közeli MKB, illetve Takarékbank, valamint Hernádi Zsolt, Garancsi István és Csányi Sándor is a nyertesek között van. Vagyis egészen pontosan azok, akiket három hónapja – pusztán az indulói névsort látva – megjósolt számunkra a piac.

Az OLAF ráugrott a magyarok elkutatott milliárdjaira

Az OLAF szerint kamuprojektekbe ömlöttek az innovációra szánt milliárdok Magyarországon, és már a hazai nyomozóhatóságok is rajta vannak egy rakás ügyön, amelyek az uniós szerv ajánlására indultak. Az egyik legnagyobb koncot az a vállalkozói kör haraphatta le, amiről korábban megírtuk, hogy gyanúsan sok innovációs pénz vándorolt hozzájuk fura projektekre, most már a nyomozók kopogtatnak az ajtajukon. A folyamatban lévő ügyekben több tízmilliárd forint forog kockán, amit akár vissza is kérhet az Európai Bizottság.

75 milliárdot oszt szét az MFB, indul a tülekedés

Több mint 75 milliárd forintot oszt ki a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egy újabb, de még mindig nem az utolsó Jeremie-körben. Mivel csak már korábban is működő alapkezelőkkel lehetett indulni a töméntelen uniós forrásért, nagy volt a tolongás a másodpiacon. Vagyis a politikai hátszéllel bíró lobbisták, cégek és rokonok egyedül esélytelen tőkealap-kezelőket környékezték meg. Akadt, aki beadta a derekát.

Elkutatták: új szó a lopásra

A következő időszakban rettentően sok közpénzt oszt ki a kormány innovációs és kutatás-fejlesztési célokra. Ha ez nem kerül jó helyre, akkor szó szerint kidobunk az ablakon a stadionépítéseknél nagyságrendekkel nagyobb összeget, ami ráadásul a jövőbeli versenyképességünket garantálná. Ehhez képest a pénzosztás rendszere nem elég átlátható, sok cég úgy nyer százmilliókat állami pályázatokon, hogy teljesen profilidegen projektekkel pályázik, életképes pályázókat pedig mondvacsinált indokokkal elutasítanak. Azon pedig már meg sem lepődünk, hogy a támogatások jókora része kormányközeli oligarchák köreinél köt ki, és a vállalati K+F-nél Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkantunk.
Találatok: [5]  Oldalak:   1