K-Monitor Adatbázis

Az Európai Unió a Jeremie nevű kockázati tőke programot 2009-ben indította el Magyarországon. A 130 milliárd forintnyi forrást 28 magyarországi alap osztja szét, amelyeket pályázaton kiválasztott magánbefektetők működtetnek. Utóbbiaknak vállalniuk kell, hogy 70 százalék uniós forrás mellé 30 százalék önrésszel is beszállnak a támogatásba. A program futamideje legfeljebb tíz év, ennyi időn belül kell az alapoknak visszafizetni az EU-tól kapott forrásokat. A Jeremie-program elméleti célja az innovatív, de tőkehiányos mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása volt tulajdonrészért cserébe befektetett pénzzel, de hatékonyságával kapcsolatban kormányzati szinten is erős kételyek merültek fel. A támogatások jókora része kormányközeli oligarchák köreinél köt ki, és a vállalati K+F-nél Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkant az Index. A Garangold a Gyurcsány-kormány alatt jutott 4,28 milliárd forint uniós pénzhez, ami egyébként csak igen kis szelete a Jeremie teljes, 131 milliárdos keretének. A támogatottak majdnem mind Garancsi Istvánhoz közeli vagy a Fidesz környékéről ismert emberek érdekeltségébe tartoznak.

A kifogásolt projektek között olyanok is voltak, amelyek Hernádi Zsolthoz, a Mol elnök-vezérigazgatójához kötődtek. Hernádit 2013-ban választották ki, és Gran Private Equity nevű alapkezelője 3 milliárd forintot kapott startupok segítésére. A cél az, hogy segítséget nyújtsanak olyan induló vállalkozásoknak, amelyek innovatív tevékenységet végeznek. Az MFB munkatársa szerint azonban a Mol-vezér tulajdonában lévő alapkezelő nem ilyen cégeknek szánt pénzt. A Direkt36 által feldolgozott dokumentumok számos, a program eredeti célkitűzéseivel ellentétes és helyenként szabályokat is sértő problémára rámutatnak. Kiderült többek között, hogy a Hernádi cége által kezelt tőkealap 840 millió forinttal támogatta a saját rokonát és annak közeli ismerősét abban, hogy – egyébként nem túl innovatív – ingatlanügyleteket bonyolíthassanak le. Kiderült az is, hogy Hernádi alapja szorosan együttműködött a programban szintén résztvevő, a miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Garancsi Istvánnal, és még az üzletember egyik érdekeltségét is százmilliókkal támogatta. A kiszivárgott iratokból fény derült továbbá arra is, hogy az EU konkrét szabálytalanságokat is talált a programban, és részben Hernádiék gyakorlata miatt egy ideig szüneteltették a pénzek kifizetését, valamint 4,3 milliárd forintos büntetést szabtak ki.

Rogán Antal két társával 2015. május 29-én egy elektronikus-aláírási technológiát jegyzett be: a feltalálás eredetiségét sokan vitatják, azonban üzleti sikere elvitathatatlan. A MobilSign által bevezetett technológiát számos nagyvállalat használta, mint például a Magyar Telekom. Az elektronikus-aláírási eljárást a bejegyzést követően eladták a MobilSign-nak, amely cég tulajdonosa Csik Balázs, Lengyel Csaba és Dr. Pozsgai Petra - utóbbi a Rogán Antalhoz köthető Kertész Balázs felesége. A szabadalom bejegyzését követő napokban ez mellett az offshore hátterű Javelin Ltd. 80 százalékos részesedést szerzett a Hunguard Kft.-ben.

Rogán feltalálótársai (Csík Balázs és Lengyel Csaba) többször is felbukkantak a képviselő körül. Jutottak EU-s forráshoz, részt vettek állami közmű-auditálásban, de bankátvilágítóként is sikereket értek el, a jogszabályi környezet is nekik kedvezően alakult. A történet során oknyomozó újságírók komplex kapcsolati hálókat fedeztek fel. A 444 tudomása szerint Rogán Antal feltaláló és társainak találmánya, a MobilSign mobilos aláírás ügyében is valami gyanúsat talált az OLAF, az Unió csalás elleni hivatala a PROFITRADE 90 Számítástechnikai Kft. és MobilSign Kft. támogatásával összefüggésben.

A gyűjtött cikkek segítségével nyomon követheted a kapcsolódó ügyek lefolyását.

Kép forrása: Index.hu