K-Monitor Adatbázis

Aggasztó előjelek közepette veheti át júliustól a Mol leányvállalata az országos hulladékkezelést, az ezzel párhuzamosan növekvő díjak miatt pedig ismét drágulhatnak az élelmiszerek.

Az Alkotmánybíróság egyhangúlag döntött a beadványról.

De hogy miért hiúsulna meg az indulás, azt nem részletezi a törvénytervezet.

Nagyon kicsi az esély arra, hogy július 1-jén országos szinten elindul az új hulladékgazdálkodási rendszer. A budapesti kommunálisszemét-szállításért felelős társaság, a Budapesti Közművek (BKM) például még nem szerződött le a Mollal. A BKM nemcsak Budapesten szállítja el a szemetet, hanem az agglomerációban is, a Mol régiókoordinátori feladatot szán neki. A kormány eközben már azon gondolkodik, milyen kártérítést kaphat a Mol, ha nem indul el időben a rendszer.

Már márciusban sejthető volt, hogy a Molnak nagy valószínűség szerint nem sikerült beszereznie a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy júliusban átvehesse a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, amire a hulladéktörvény és a magyar állammal kötött koncessziós szerződés is kötelezi őket, a Mol álláspontja mégis az volt, hogy elég, ha a vele szerződő alvállalkozók rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Most a kormánytöbbség úgy tervezi módosítani a hulladéktörvényt, hogy a Mol álláspontja érvényesüljön.

Az országgyűlés törvényalkotási bizottsága a 35 éves koncessziót elnyerő Mol-cég segítségére sietett.

Miután a kormány koncesszióba adta a Molnak a hazai hulladékkezelés nagy részét, durva díjemelést jelentett be: van olyan anyagáram, ahol 979 százalékos a drágulás. Ezt közvetlenül a Mol cégének kell befizetniük a gyártóknak, akik az eddigi tapasztalatok alapján be fogják építeni a termékek árába. Vagyis nem csökken, sőt a boltok kasszájánál fogja a lakosság megfizetni a szemétszállítás valódi díját, illetve a Mol busás bevételét. A osztrák díjak is alacsonyabbak a magyarnál.

A dohánykoncessziók Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől átkerülnének az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz, vagyis Lázár Jánoshoz – derül ki a kormány oldalán nemrég megjelent rendelettervezetből, amit a K-Monitor vett észre. A mostani rendelettervezet az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz telepítené a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázattal, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység gyakorlására jogosító koncessziós szerződéssel kapcsolatos tevékenységeket. A rendelet indoklásában semmi magyarázat nincsen arra vonatkozóan, hogy miért van erre szükség.

A koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak.

Bő egy hónap múlva már a Mol koncessziós cége kezeli a Magyarországon keletkező hulladékot. Egyik napról a másikra kell átállni, sok kérdés bizonytalan még. Nem tudni például, hogy a hulladékos cégeknél felhalmozott készletekkel mi lesz, a Mol mennyi fizet majd az értékkel bíró fém-, papír- és műanyaghulladékért.