K-Monitor Adatbázis

Az Orbán–Simicska-háború első fejezete lezárult azzal, hogy az üzletember cégei nemigen jutnak már megrendelésekhez közpénzből, a hozzá közel állókat pedig eltávolították az állami posztokról. Most körvonalazódik a második kör: már meglévő szerződéseket, érdekeltségeket mondanak fel vagy lehetetlenítenek el a döntéshozók, ezzel onnan is kiszorítva Simicskát, ahol elvileg évtizedekre biztos helye volt.

Egyszerű és gyors eljárásra számíthatnak a közbeszerzésre kötelezett vállalkozások a november elsején életbe lépő új szabályozás alapján.

Az építési beruházásoknál a legjobb ár-érték arányt kell figyelembe vennie az ajánlatkérőnek a közbeszerzési ajánlatok értékelésekor, a legalacsonyabb ár mint szempont csak korlátozottan vehető figyelembe az értékelésnél - egyebek mellett ezeket tartalmazza a november első napján hatályba lépő új közbeszerzési törvény egyik végrehajtási rendeletének a tervezete, amely hétfőn került fel a kormány honlapjára.

A kormány ma, mai véleményezési határidővel újabb, ezúttal több mint 200 oldal, a nemrég elfogadott közbeszerzési törvényhez kapcsolódó rendelettervezetet töltött fel honlapjára. Az egyik értelmében az építési beruházásoknál mostantól kevésbé számít az ár mértéke. De ez továbbra se arra irányul, hogy a kegyvesztetté vált Simicska Lajos a jövőben nehogy a többieknél olcsóbban el tudjon nyerni állami megbízásokat.

Az EU új közbeszerzési irányelveit jövő év április 18-ig kell átültetni a nemzeti jogrendszerekbe, ezért készült új közbeszerzési törvény és ezért kell megfogalmazni a hozzá kapcsolódó új végrehajtási rendeleteket is - a négy rendelet tervezete csütörtökön jelent meg a kormány honlapján.

Hamarosan nagy változások jönnek a közbeszerzések hatalmas piacán, nem is annyira a magyar kormány, mint az EU-s jogalkotás eredményeként. Már nem a legalacsonyabb ár lesz a legfontosabb, ami jól hangzik az elvek szintjén, de a magyar valóságban lehetnek hátulütői. És van még pár érdekesség, például 15 százalék árdrágítás is kódolva van a rendszerben.

A biztonsági és nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva az új közbeszerzési törvény is lehetőséget ad a közbeszerzés alóli mentességre. Az ilyen eljárásokra vonatkozó kormányrendeletet tavaly novemberben még hatályon kívül helyezte a kormány az Európai Bizottság éles kritikái miatt.

Módosította a közbeszerzési törvényt a parlament, az új szabályok lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő nem a legolcsóbban dolgozó vállalkozót bízza meg. Új kizárási okok jelennek meg a törvényben, kormánytagok rokonai nem tehetnek például ajánlatot, és csökken az üzleti titoknak minősülő adatok köre.

A közbeszerzési törvény módosításáról döntött kedden az Országgyűlés.

Egyes uniós pályázatoknál eltörölték az utófinanszírozású időközi kifizetési igénylésekre vonatkozó százalékos és összegszerű korlátot. A cél a kisebb kifizetési kérelmek minél hamarabbi kipörgetése lehet.