K-Monitor Adatbázis

Erővel és pénzzel intézi el a kormány, hogy az akkumulátorgyár-építések hasznából a lakájmédiát és lakájvállalkozásokat hozza helyzetbe.

A közvetlen Balaton-part beépítésének lehetőségét jelentősen korlátozta az Alkotmánybíróság, de ez a tópart túlterhelésének csak részben szab gátat.

A jelek szerint előírt szakképzettség nélkül neveztek ki vezetőt az egyik vízműcéghez, de a kormány utólag szabályossá tette a kinevezést.

Az energiatörvény módosításáról döntött a kormány gazdasági kabinetje, a részletek még nem ismertek. Szakipari körökben úgy tudják, hogy a nem lakossági áramfogyasztók „adóját” emelnék, amely a távhő rezsicsökkentést védi. Végül a NER nagy gázkereskedői veszteségeit tompíthatja.

Állami beavatkozásra vár az Alföldvíz, ami lehetne tulajdonosi tőkejuttatás, rezsicsökkentés-kompenzáció, közműadó-megszüntetés vagy az önkormányzati tulajdonosok által kezdeményezett vagyonátvétel is. De mielőbb dönteni kéne.

A kormány, illetve a Fidesz-KDNP halk törvénymódosításai révén az állami MVM és a német E.ON kárára csökkentik az idén a kormányfői jóbarát érdekkörébe került kelet-magyarországi energiahálózatok adóját.

Tíz év alatt tucatnál is több ágazat tulajdonviszonyaiba nyúlt bele az Orbán-kormány, hogy vagyonossá tegye híveit, és ezzel bebetonozza a Fidesz regnálását. Az alaptörvény sérelme nélkül ez aligha történhetett volna meg.

A kormányfő már egyetlen személyen keresztül érvényesíteni tudja akaratát a legfontosabb állami cégek, köztük az ország egyik legnagyobb vállalatcsoportja, az MVM felett.

Sok településen évekkel ezelőtt le kellett volna állítani a „csatornapénzek” beszedését, és el kellett volna számolni a lakossági önrésszel. A hatóságok azonban gyakran szabotálják az egyértelmű rendelkezések végrehajtását. Egy nyugalmazott mérnök az eredetitől eltérő célokra elköltött csatornapénzek nyomába indult, de csakhamar útvesztőben találta magát. Az ellenérdekeltek ugyanis hatalmi helyzetből védik az immár teljesen fölösleges csatornatársulások pozícióit.

A lakosság az elmúlt években többet fizetett a gázért, mint amennyibe az a piacon került. A különbséget az állami földgázkereskedő eltette tartalékba. A tartalék elvileg arra szolgál, hogy ha fölmenne a gáz világpiaci ára, akkor se kelljen a lakosságnak többet fizetnie. A kormány ebből a tartalékból költ el 40 milliárdot a “téli rezsicsökkentésnek” aposztrofált kampányfogásra. A tartalékban 2016 végén körülbelül 50 milliárd volt, és azóta a gáz világpiaci ára csak csökkent. Vagyis a lakosság a “téli rezsicsökkentésen” nyertnél jóval többet bukott már a fideszes hatósági áron.