A Magyar Pünkösdi Egyház vezetői állítják: őket is megvezette a közpénzekkel csaló missziójuk, az ÁSZ pedig a módszertan felülvizsgálatát ígéri, miután szinte semmit nem vett észre. Az ügyészség már 2018 óta nyomozott, de csak tavaly lépett.
Próbaidőre felfüggesztett börtönt kért az ügyészség az első és másodrendű vádlottra is, ehhez képest várhatóan mindenféle felelősségrevonás nélkül megúszhatják a választási csalást egy Baranya megyei faluban. Ez az egyik első példája annak, hogyan működik a gyakorlatban az a törvénymódosítás, amelyet tavaly novemberben fogadott el a Fidesz-kormány. A TASZ és a Political Capital már a módosítás elfogadásakor rámutatott, hogy az új szabály az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint Semjén Zsolt akár közokirat-hamisítást is elkövethetett a lex CEU sürgősségének kérésekor. A miniszterelnök-helyettes ugyanis Teheránban tartózkodott a jogszabálytervezet sürgősségi indítványának benyújtásakor, miközben azt Budapesten szignózta.
Még a magyar közéletben is ritkaságnak számító botránysorozat előzte meg a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara működésére vonatkozó szabályok módosítását. A végrehajtók belháborúja a jelek szerint nem ért véget.
