A kormányzat egyelőre lefújta a Fudan Hungary Egyetem beruházását, amelyre számos oka volt, mindenesetre a projekthez kapcsolódó alapítvány, amely eddig egy nem létező egyetem fenntartójaként égette a közpénzt, most végleg feleslegessé vált. Megszüntethetnék, de kiderülhet, hogy ez nem is olyan egyszerű. A politikai kudarc mellett 20 milliárd forint és pár zsíros állás a tét.
Egy szakértő szerint az Európai Parlament egyfajta aréna a marokkói politika számára. Ha már nem működnek a diplomáciai megoldások, jön a vesztegetés. De ugyanez elmondható Katar esetében is; a katari vezetés személyre szabott ajándékokkal „kedveskedik” az arab vendégszeretet jegyében.
Végül aktív volt a folyamatban, és akár kulcsszereplő is lehet a jövőben Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. vezetője, mert amennyiben az állam a jövőben tényleg egyetlen piaci cégre, „koncesszorra” bízza a komplex feladatot, akkor a következő évtizedekben jelentős transzformációra készülő magyar cég tűnik a legesélyesebbnek. Egy leendő nagy pályázaton persze elindulhatnak majd mások is, az osztrák ASA, a francia Veolia, vagy a mai magyar hulladékos szereplők közül valaki, vagy akár többen együtt, de azért a legtöbben úgy számolnak, hogy magyar lesz a befutó, a Mol erre biztosan esélyes.
Bírósághoz fordult a TASZ, mert szerintük jogellenesen jött létre az új kormánypárti médiabirodalom, vagyis a rengeteg Fidesz-közeli újságot, portál, tévét is magában foglaló KESMA.
Hadházy Ákost nem győzte meg a miniszter magyarázkodása felesége gyanús cégvásárlásáról. Az ügyészséghez fordult.
2015-ben a Lázár miniszter közeli ismerőse, a Tabán Trafik-os Sánta János többségi érdekeltségébe került az államilag újraosztott trafikhálózat ellátásának monopóliuma. A tavalyi volt az erre alapított Országos Dohányboltellátó Kft. első teljes éve: az adatokból az látszik, hogy legkevésbé a magyar állam járt jól a piac újrafelosztásával. A központi költségvetésnek mindössze 100 millió forint koncessziósdíj- és 200 millió forint társaságiadó-bevétel jutott a nyereségből; ennél több, 376 millió ment el TAO-ra, a tulajdonosoknak pedig 3 milliárdot meghaladó tiszta profit hozott az egyszereplőssé tett piac.
Lassú agónia – így írták le iparági forrásaink azt, hogy mi vár a köztéri reklámpiacra a kormány múlt pénteken megjelent rendelete után. Az Orbán Viktor nevével ellátott rendelet harminc napon belül megtiltja, hogy új óriásplakátokat tegyenek ki a cégek, 2020 végéig pedig minden, most kint lévő plakáthelyet le kell bontani. A rendeletet pár, a kormánnyal jóban lévő vagy nagy lobbierővel bíró cég túlélheti, a többiek viszont mostantól az önkormányzatok kényének-kedvének lesznek kitéve, ráadásul még óriási adót is kaptak a nyakukba, úgyhogy nagy valószínűséggel a következő években le is húzhatják a rolót.
Nemhogy nem csitul, folyamatosan fokozódik a dél-koreai elnök, Pak Gunhje korrupciós botránya, ami miatt már százezrek követelik tüntetéseken a távozását. Pak több terhelő vallomás szerint gyakorlatilag döntési jogköröket engedett át az ország egyik oligarchájának, a lobbista Csoj Szunszilnek, aki afféle sámánként is működött az elnök mellett azon túl, hogy teljes beleszólása volt a személyzetpolitikába, és minden tájékoztatót megkapott, amit az elnök is.
A napelempiac állami fojtogatását figyelve akár azt is gondolhatnánk, hogy a kormányoldalon – az atomba vetett vakhit vagy egyéb ok miatt – végképp lemondtak a Napról mint energiaforrásról. A valóságban, ahogyan a következőkben részletesen bemutatjuk, ez csak a látszat, vagy legfeljebb a valóság egyik fele: nagyon is látják ők az üzletet a napenergiában, de szeretnék megtartani maguknak.
