K-Monitor Adatbázis

Az Országgyűlés által decemberben elfogadott törvénynek és az azt végrehajtó kormányrendeletnek megfelelően a világörökségi területeken álló egyes ingatlanokra az államnak ezentúl elővásárlási joga van, ez lakásokat, lakóházakat, termőföldeket és erdőgazdasági területeket nem érint - mondta el Latorcai Csaba helyettes államtitkár.

December végén kormányhatározatban tették közzé a világörökség védelmével összefüggésben a magyar államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának szabályait.

Nyolc világörökségi vagy természeti örökségi helyszín több mint nyolcvanezer ingatlanját böngészheti interaktív térképünkön. Ezeknek egy részére – egy tavalyi kormányrendelet értelmében – a “világörökségi védelem jegyében” a magyar állam elővásárlási jogot jegyeztet be. Az innen letölthető, több mint 80 ezer ingatlant tartalmazó adatbázis az összes olyan ingatlant tartalmazza, amelyek világörökségi helyszínen fekszenek. Ezen ingatlanok egy részét az eladója köteles ugyanolyan feltételekkel felajánlani az államnak, mint egy esetleges másik vevőnek, az állam pedig eldöntheti, hogy él-e az elővásárlási jogával. A rendelet hatálya alól kivételt képeznek a lakóházak, a termőföldek és az erdőgazdasági területek. A csak helyrajzi számokat tartalmazó adatbázist összekötöttük a geolokációs koordinátákkal (szélességi és hosszúsági fok), és interaktív térképen ábrázoltuk a világörökségi helyszínen fekvő ingatlanokat.

A magyar társadalom feudalizálódását jelzi, hogy egyre több vidéki térség hűbérbirtokká válik: fideszes politikusok szinte a magukénak tekintik. Kivételezett helyzetük a kormányzásának 13. évére készülő Orbán Viktor kegyétől függ, így alattvalói áhítattal tekintenek rá, közben a helyieknek bizonygatják, hogy ennek az udvari kapcsolatnak a révén tudnak sok mindent kijárni. A HVG összeállításának harmadik része.

A kormány idén nyárra felszámolta a műemlékvédelem teljes intézményes-tudományos hátterét: amint arról korábban hírt adtunk, a többéves folyamat augusztusra befejeződött. Akkor számolták fel a Miniszterelnökség helyettes államtitkárságán belülre száműzött műemlékvédelmi tudományos részlegét, olyan abszurd módon ráadásul, hogy a művészettörténész szakembereket egy másik államtitkárságra irányítva nyolc általánossal végezhető munkára fogták: előfordult, hogy abc-sorrendbe rendeztettek velük neveket.

Saját akadémiájának „ajándékozta” a kormány az Építészeti Múzeumot és az örökségvédelmi gyűjtemények kezelésének feladatát, utóbbihoz pénzt és ingatlant is ad. De ez nem lehet dolga egy független köztestületnek.

A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa, a korábban még megmentőként üdvözölt szír-svájci befektető ellehetetlenítése érdekében, ám a tervük mára csődöt mondott. Hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. Így a ledinások munka nélkül maradtak, ráadásul Najarié lesz több önkormányzati ingatlan jelzálogjoga is. A város vesztésre áll a saját maga által indított háborúban, Najariék pedig furcsa ajánlatokat kapnak kormányközeli üzletemberektől.

Dübörögni kezdett a műemlékbiznisz Magyarországon, a sokmilliárdos vár- és kastélyprogram mellett brutális adókedvezmények néznek ki a műemlékek felújításába fektetőknek. A törvény célját gyanússá teszi az időzítés és más körülmények is: az utóbbi időben sűrűn lehetett olvasni kormányközeli intézmények és üzleti körök kastély- és villavásárlásairól, közben pedig ismét napirendre került a lassan konszolidálódó műemlékvédelmi intézményrendszer szétverése.

A BDPST elég olcsón szerezte meg a bodajki ingatlant. Képek a helyszínről!