K-Monitor Adatbázis

Az Alkotmánybíróság nemrég két fontos döntést hozott a kormány egyik legnagyobb projektjével, az állami földek nagy részének villámgyorsan lezavart privatizációjával kapcsolatban, mindkettőben megállapítva: a kormány így-úgy megsérti az alaptörvényt. A Földművelésügyi Minisztérium mégis győzelemként ünnepelte az AB döntéseit, a normakontrollt kérő képviselő pedig kicsit csalódott volt. Ha azonban jobban megnézzük, az Alkotmánybíróság jobban rácsapott a kormány és a fideszes parlamenti képviselők kezére, mint azt ők szeretnék elismerni, és talán még új precedenst is teremtett azzal kapcsolatban, hogyan lehet az Alaptörvényre hivatkozva megvédeni a környezetet – akár még a kormánytól is.

Semmissé válhatnak az állami földbérleti szerződések, s megkérdőjeleződhet a földprivatizáció érvényessége az Alkotmánybíróságon, miután a Fővárosi Törvényszék a testület elé küldte az ezeket megalapozó törvényt.

Október 15-étől a kormányhivatalokban közzéteszik a pályázható állami földek helyrajzi számát, a földárverések novemberi elindulásához minden szabályozás elkészült - mondta a földművelésügyi miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A kisebb, családi gazdaságok fejlődéséhez biztosít teret a kormány azzal, hogy lehetőséget ad az állami földek megvásárlására – hangzott el egy keddi bizottsági ülésen. A földvásárlási program részletes szabályait tartalmazó kormányrendelet a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben, az első licitekre pedig november közepén kerülhet sor.

December végéig kell az állami földekre licitálni, ami nagyon meglepő döntés volt a kormánytól úgy, hogy közben még le sem csengett a földbotrány.

Szigorú szabályok mellett indulhat el a licit az állami területekért. Bár az árverések részletes szabályait lefektető kormányrendelet még nem jelent meg, az már biztosan látszik, hogy a megyei kormányhivatalok által kijelölt helyen megtartott liciteken az ügyfél ügyvéddel jelenik majd meg, az árverés szabályszerűségét pedig közjegyző hitelesíti – nyilatkozta a lapunknak adott interjúban Jakab István.

Simicska Lajos és Leisztinger Tamás érdekeltségei is a vesztesei lehetnek az állami földek privatizációjának. A gazdaságokat ugyanis osztályozzák: megtarthatják-e vagy árverésre kell bocsátaniuk az általuk művelt területeket? A fő döntési szempontnak a Fideszhez való viszony látszik.

Az új információs törvényre hivatkozva 7 millió 770 ezer forintos ellenszolgáltatást kért a Nemzeti Földalap (NFA) Sallai R. Benedektől.

Az MTI nyomán az egész magyar sajtó az infotörvény friss módosításának tudta be azt a vasárnapi hírt, miszerint az LMP-s Sallai R. Benedeknek 7,7 milliót kell fizetnie, ha ki akarja kérni a földpályázatok adatait. A valóságban ezt a brutális összeget az évek óta hatályos szabályok alapján állapították meg, a módosítás vonatkozó része ugyanis csak október elsején lép hatályba.

A törvénymódosítás ebben a formában nem hirdethető ki – ezt mondta ki az Alkotmánybíróság az államfő indítványára. A testület szerint viszont nem alaptörvény-ellenes, hogy a törvény egyes, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében lehetővé tette haszonbérleti szerződések felmondását, és megszüntetett előhaszonbérleti jogokat.