Kulcsszavak: |
|
Lapok: |
Az Alkotmánybírósághoz fordul az LMP a Lázár-féle kastélytörvény miatt
A miniszteri vezénylésű szabadrablást korábban még Novák Katalin akadályozta meg államfőként.
Így formálódik Lázár János birodalma
Az állami beruházások után a nagyobb magánfejlesztéseket is ernyője alá vonta, s vele az uniós és magánforrások feletti uralmat is.
Beindult az Orbán-kormány, újabb 17 közterületet vesz el Budapesttől
Összesen 17 belvárosi, pontosabban a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat közigazgatási határán belül lévő, de eddig fővárosi kezelésében lévő utcát törölt az Orbán-kormány a csütörtök éjjel a Magyar Közlönyben megjelent tíz éve hatályos kormányrendeletből egy gyors módosítással. A pontos megnevezés szerint „a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő főútvonalak, közutak és közterületek kijelöléséről” szóló 2012-es kormányrendelet második mellékléte a „kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalakat tartalmazza.
Balaton-törvény: hiába döntött az Alkotmánybíróság, Tiborcz István lazán építkezhet tovább
Bár alaptörvény-ellenesnek minősítették a jogszabály egyes passzusait, a Club Aliga beépítésére vagy a miniszterelnök vejének keszthelyi projektjére ez nem lesz hatással, a döntés ugyanis nem visszamenőleges hatályú, nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított beruházásokra pedig nem vonatkozik.
Jár a végkielégítés az állami cégekhez ejtőernyőző fideszes felsővezetőknek
Az eredeti előterjesztésben szerepelt, hogy ha egy politikai felsővezető, kormánytisztviselő, kormánymegbízott, közigazgatási államtitkár, a megbízatásának megszűnése után fél éven belül állami tulajdonú gazdasági társaságban vállal munkát, nem jogosult a végkielégítésre. Ezt azonban egy módosítás értelmében törlik a javaslatból. A 444 példaként felidézi, hogy a Pénzügyminisztérium korábbi államtitkárát, Rákossy Balázst kinevezik a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatójának, a módosítás értelmében pedig emellé az úgynevezett végkielégítés is jár neki.
Az Alkotmánybírósághoz fordul Angyalföld a tervezett VIP-projekt miatt
A fellépés oka, hogy a kormány meglehetősen sajátos módon építené be a Népfürdő utca-Dagály utca-Jakab József utca-Bodor utca által határolt területet.
Orbánék lepasszolnák a méregdrága sportpályáikat
Kibővítené a kormány azok körét, akiknek ingyen átadható állami sporttelep. Panama nem kizárt, ahogy az sem: szabadulnának a drágán épült, de fenntarthatatlan ingatlanoktól.
Kiskorúsított kórházak: vége a pénzügyi önállóságnak
Januártól a városi kórházak gazdasági funkcióit átveszi az irányításukra kijelölt megyei, illetve centrumkórház. Ezzel mintegy 60-70 intézmény elveszti az önállóságát. Ez az integráció azt is jelenti, hogy körülbelül hatvan-hetven kórháznak valamennyi gazdasági, közbeszerzési és személyügyi, valamint informatikai feladata a megyei, illetve a fővárosban a centrumkórházakhoz kerül.
Hivatalosan még nincs kampány, de már most ömlik a közösségi médiába a pártok kasszájából a pénz
Manapság pár kattintással bárki kiderítheti, milyen sokat – olykor a törvényi plafon fölött – költenek a pártok a közösségi médiában, ám az ÁSZ egy joghézagra hivatkozva széttárja a kezeit. Egyszerűen kihagyták a választási törvényből a közösségi médiát, mint olyan felületet, ahol politikai kampányokat lehet bonyolítani, továbbá ezek a platformok nem minősülnek a médiatörvény szerinti sem sajtóterméknek – így magyarázta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lapunk érdeklődésére válaszolva azt, miért nem találta hétfőn publikált jelentésében problémásnak, hogy a Fidesz jelöltje a tavalyi szerencsi időközi országgyűlési választáson milyen sokat költött a Facebookon.
Az Alkotmánybíróság elkaszálta a bérlakástörvény egyes részeit
Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenesek a Fidesz által áterőltetett bérlakástörvény haveri passzusai. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján vizsgálta a Fideszes többségű országgyűlés által június közepén elfogadott bérlakás törvény-módosítást és arra jutott, hogy alaptörvény-ellenesek a jogszabálynak azok a rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást. Az Alkotmánybíróság a határozatában emellett alkotmányos követelményként előírta, hogy az elidegenítéshez a műemlékvédelmi hatóságnak is hozzá kell járulnia.