language

Kulcsszavak:

jogalkotás highlight_off

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [123]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Egyetlen napot hagytak a lex Simicska véleményezésére

A kormány ma, mai véleményezési határidővel újabb, ezúttal több mint 200 oldal, a nemrég elfogadott közbeszerzési törvényhez kapcsolódó rendelettervezetet töltött fel honlapjára. Az egyik értelmében az építési beruházásoknál mostantól kevésbé számít az ár mértéke. De ez továbbra se arra irányul, hogy a kegyvesztetté vált Simicska Lajos a jövőben nehogy a többieknél olcsóbban el tudjon nyerni állami megbízásokat.

Fű alatt törölték el Orbánék kinevezettjeinek fizetési korlátját

Képtelen megküzdeni a rangkórsággal a kormány. Már 203 államtitkár, helyettes államtitkár és miniszteri biztos dolgozik a kabinetben. A biztosok száma évről évre növekszik: gyakran ezzel a stallummal díjazzák a politikai hűséget, szereznek állást a klientúrának. A Fidesz nemrég még a fizetési plafonjukat is eltörölte.

Csak a kormánynak kedves egyház kap nagy pénzt

A kormány egyházügyi jogszabályjavaslata nem a vallásszabadság biztosításáról, hanem az egyházak finanszírozásáról szól, egész pontosan arról, hogy az állam mely felekezeteknek osztja majd a nagy pénzeket – nyilatkozta lapunknak Karsai Dániel alkotmányjogász, aki több, egyházi rangjától megfosztott vallási közösség ügyét képviselte sikerrel a strasbourgi emberi jogi bíróságon.

LMP: Előre lezsírozták az állami földek eladását

Az LMP "előre kitervelt szélhámosságnak" tartja az állami termőföldek értékesítését, a párt szerint ugyanis a mintegy 400 ezek hektárnyi terület túlnyomó részét úgy adták húszéves haszonbérletbe az elmúlt három évben, hogy azt a bérlők megvehessék, mások viszont ne férhessenek hozzá.

Csak a haverok kezében maradhat föld

Simicska Lajos és Leisztinger Tamás érdekeltségei is a vesztesei lehetnek az állami földek privatizációjának. A gazdaságokat ugyanis osztályozzák: megtarthatják-e vagy árverésre kell bocsátaniuk az általuk művelt területeket? A fő döntési szempontnak a Fideszhez való viszony látszik.

Szabad lesz a földvásár

Már a Nemzeti Földalapról szóló törvény 2010-es elfogadásával előkészítette a kormány az állami földek egyszerűsített, a többi állami vagyontárgyhoz képest kontroll nélküli eladását. A törvény szerint szinte bármilyen indokkal eladható az állami földvagyon, a bevételeket pedig akadálytalanul felszippanthatja a költségvetés.

Mészáros Lőrinc földműves, mutyi pedig nem lesz

Kedvezményesen nem adunk senkinek semmit! Nem lesz mutyi - mondta a Népszabadságnak Fazekas Sándor a 380 ezer hektár állami föld eladásáról. A földművelésügyi miniszter szerint a gázszerelő Mészáros Lőrinc, aki további földekhez juthat, földműves, „mert benne van a földművesek jegyzékében”.

Erős a vadászlobbi az Orbán-kormányban

A közelmúltban lezárult az új vadászati törvény tervezetének társadalmi vitája, úgy tűnik azonban, hogy a jogalkotók leginkább a vadászokkal egyeztettek – ráadásul a két csoport között is jelentős az átfedés. Arra egyelőre nincs garancia, hogy a gazdálkodók és a természetvédelem érdekeinek sérülését mi fogja meggátolni a sajátos alkufolyamatban.

Luxemburgban perelhetik a BKV-t

Az Európai Bizottság nem semmisítheti meg a fővárosi M3-as metrókocsik felújítási tenderének eredményét, de felszólíthatja a BKV-t annak felülvizsgálatára. Ha a közlekedési cég nem állna kötélnek, akkor a bizottság pert is indíthat. Az észt Skinest Rail tisztességes eljárást és hosszú távú együttműködést szeretne. A BKV bizonytalan.
Találatok: [123]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>