Sebtében hívta össze a polgármester a rendkívüli testületi ülést Velencén. A helyi építési szabályzatot úgy módosították volna, hogy az többek között a jegyző építkezésének is kedvezzen. Megjelentünk kamerával, interjút kértünk, és egy kisebb tanácskozás után levették a közfelháborodást tárgyát képező napirendi pontot az ülés napirendjéről.
A Bakáts utca 8-ban, Varga József irodájánál semmi nem utal arra, hogy bent önkormányzati munka folyik. A kaputelefonon nincsen kiírás, a házra nincs zászló, se tábla kihelyezve. A főtanácsadó nevével csak az találkozhat, aki bejutott az irodába. Ott egy ajtón, minden titulus nélkül, aranyozott táblán olvasható a név: Varga József. Ez a lakás tágasabb, és jóval fényűzőbb, mint a kerületi polgármester szerény irodája. A kandallóval, italos pulttal, drága bőrbútorokkal, díszfegyverekkel berendezett helyiségben egy egész csapat dolgozik.
Lassú agónia – így írták le iparági forrásaink azt, hogy mi vár a köztéri reklámpiacra a kormány múlt pénteken megjelent rendelete után. Az Orbán Viktor nevével ellátott rendelet harminc napon belül megtiltja, hogy új óriásplakátokat tegyenek ki a cégek, 2020 végéig pedig minden, most kint lévő plakáthelyet le kell bontani. A rendeletet pár, a kormánnyal jóban lévő vagy nagy lobbierővel bíró cég túlélheti, a többiek viszont mostantól az önkormányzatok kényének-kedvének lesznek kitéve, ráadásul még óriási adót is kaptak a nyakukba, úgyhogy nagy valószínűséggel a következő években le is húzhatják a rolót.
Péntek este megjelent a Magyar Közlönyben egy közterületi reklámfelületekkel foglalkozó kormányrendelet, amely kijelöli a tavaly elfogadott településkép védelmi törvény reklámokkal kapcsolatos végrehajtásának menetét - szúrta ki az Index.
Megújítja a lakásbérlésről szóló rendeletét a budavári önkormányzat, ami azért lehet érdekes, mert nemrég írtuk meg, hogy a pályázatokon nagyon sokszor ismerősöknek, fideszeseknek, fontos embereknek jutnak a várbéli lakások, amelyekért a piaci árakhoz képest elég keveset kell fizetni. Az ügyben nyomozás is indult.
Ingatlanok, kórházak, gimnáziumok, tűzoltóság, HÉV-ek, buszjáratok, adóbevételek és még egy csomó minden: vagyonának jelentős részétől szabadította meg a fővárost az állam az elmúlt négy-öt évben. A főpolgármester szerint a vak is látja, hogy visszafejlődik az önkormányzati autonómia. Méghozzá egyre gyorsabban: míg korábban egyeztetés előzte meg a bekebelezéseket, legutóbb, az Erzsébet tér elvételénél már csak a kész tényt közölték a városházával.
A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa, a korábban még megmentőként üdvözölt szír-svájci befektető ellehetetlenítése érdekében, ám a tervük mára csődöt mondott. Hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. Így a ledinások munka nélkül maradtak, ráadásul Najarié lesz több önkormányzati ingatlan jelzálogjoga is. A város vesztésre áll a saját maga által indított háborúban, Najariék pedig furcsa ajánlatokat kapnak kormányközeli üzletemberektől.
Három évvel ezelőtt az Óbuda Zrt. 5 millió forintot fizetett a budakalászi önkormányzatnak, hogy az megváltoztassa a Lupa-tó partjára vonatkozó építési szabályokat. Ezen a területen nyitott strandot Gerendai Károly 2016 nyarán.
A 2014-es választások után az önkormányzati testületek egyik első feladata volt, hogy döntsenek a saját javadalmazásukról. Régen volt felső korlátja a képviselői tiszteletdíjaknak, de azt éppen eltörölték. A mozgástér azóta is megmaradt, így annak sem volt akadálya, hogy a két éve megállapított összegeket időközben meg-megemeljék. Szerte az országban van is jó pár példa erre, van, ahol több mint kétszeresére nőtt a fizetés. De olyan települést is találtunk, ahol a költségvetésük siralmas helyzete miatt önként meghúzták a saját nadrágszíjukat is a képviselők.
Miután az elmúlt hónapokban teleragasztotta az országot a kvótanépszavazás plakátjaival, a kormány most egy új előterjesztés-tervezet szerint az ország összes óriásplakátját leszereltetné, hogy a semmiből építse újra a piacot. A szakmai körökbe kiszivárgott, és onnan lapunk birtokába került tervezet szerint
Magyarország összes, köz- és magánterületen lévő óriásplakátjának mennie kell,
majd az önkormányzatok a saját területeiken koncesszióval kiválaszthatnák, hogy mely cégek tehetnek ki pár, a mostaninál jóval kevesebb számú és kisebb méretű plakátot.
