K-Monitor Adatbázis

Az Alkotmánybíróság pénteken elutasította a gödi önkormányzat panaszát, amit a különleges gazdasági övezetre vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint annak megsemmisítésére tett. Ugyanakkor a testület megállapította azt is, hogy sem az országgyűlés, sem a kormány nem lehetetlenítheti el aránytalan elvonásokkal a helyi önkormányzatok működését.

Az első Orbán-kormány még törvényt alkotott „az állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemlékekről”, a mai már bőkezűen osztogat belőlük.

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek hívják jövő hónaptól a Szent István Egyetemet, amelynek fenntartói jogai egy erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek.

Miközben a veszélyhelyzet miatt a templomok is bezártak, az Orbán-kormány a szokásosnál is lelkesebben szórta a közpénzt az általa kiválasztott egyházaknak. Jutott az állami milliárdokból újabb templomfelújításokra és a lelkészek jövedelemkiegészítésére, valamint számos ingatlan tulajdonjogát is megkaphatták a járvány alatti törvénykezésnek köszönhetően.

Hárommilliárd forint vissza nem térítendő állami támogatás segítségével készülhet el az a visegrádi félkész luxusszálloda, ami a kormányfő vejétől, Tiborcz Istvántól tavaly került Szíjj László milliárdos vállalkozó érdekeltségébe – tudta meg a 24.hu

Egyetlen sor téglát sem kellett leraknia Tiborcz István cégének, mégis milliárdos hasznot hozott számukra egy visegrádi, máig befejezetlen hotel-beruházás két év alatt. Az építési projektet annak idején elkezdő, azóta bedőlt ír cég több milliárd forintos hitelt kapott egy állami tulajdonú banktól: az MKB-tól, ami azóta Mészáros Lőrincé és Szíjj Lászlóé. A bank követelését, és ezzel a félkész szállodát később a miniszterelnök vejének egyik érdekeltsége szerezte meg. A védett erdő közepén található építmény tulajdonosa ma már egy Szíjj Lászlóhoz köthető tőkealap. Drónfelvételen mutatjuk, hogyan terjeszkedik a NER nemcsak a Balaton partján, hanem a Dunánál is.

Március 5-én ugyanis az jelent meg egy kormányhatározatban (1071/2020), hogy a tervezett fejlesztések – közút, vasút, víz-, áram- és gázellátás, szennyvízelvezetés – érdekében „együttműködési megállapodás kerüljön megkötésre Göd Város Önkormányzatával”. A határidő március 20. lett volna. Ezt törölte most a szerda este közzétett 1248/2020 számú határozat – logikusan, hiszen a városnak már semmi köze a beruházáshoz.

Váratlanul érte őket a kormány áprilisi döntése. Alkotmánybírósághoz fordul Göd momentumos polgármestere, Balogh Csaba, miután a kormány még áprilisban különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Samsung gyár területét. A Momentum szerint ezzel a kormány Göd területének 20 százalékát vette el a várostól, megakadályozva, hogy a városvezetés érvényesíthesse az emberek érdekeit a nagy kockázatú, vegyi anyagokkal dolgozó üzem megépítésével és működtetésével kapcsolatban.

Különleges övezet lett a terület, de már nem az önkormányzaté. 42 milliárd forintot költ az állami költségvetés a következő években a különleges övezetté nyilvánított és a momentumos polgármester által vezetett Göd város helyett a megye hatáskörébe utalt új Samsung akkumulátorgyár megfelelő infrastrukturális környezetének kialakítására.

Balogh Csaba, Göd momentumos polgármestere szerint azzal, hogy a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a gödi Samsung gyárat, egyben a település halálos ítéletét is kimondja. A koronavírus-járvány gazdasági és munkaerőpiaci hatásainak kezelése érdekében a kormány a jövőben kijelölhet különleges gazdasági övezeteket – olvasható a pénteki Magyar Közlönyben megjelent rendeletben. A kormány döntött is az első ilyen övezet létrehozásáról Göd területén, amely a Samsung gyárat és a környékét érinti. Az indoklás szerint a jelenlegi járványhelyzet által veszélybe sodort több mint ezerötszáz munkahely megvédése, valamint több mint kettőezer-ötszáz új munkahely megteremtése céljából lépett úgy a kormány, hogy a gyár legyen az első különleges gazdasági övezet.