K-Monitor Adatbázis

Érdekes levelet kaptunk pár napja arról, hogy egy olvasónknak az I. kerületi, egyedi helyrajzi számmal rendelkező, garázs besorolású ingatlanának tulajdoni lapjára a Magyar Állam elővásárlási jogot jegyeztetett be. Egy tavaly decemberben elfogadott jogszabály értelmében ugyanis a világörökség területén lévő (nem lakó) ingatlanokra az állam elővásárlási jogot gyakorolhat. Arról, hogy pontosan mi volt az állam célja az intézkedéssel Latorcai Csabát, a társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkárt kérdeztük.

Tavaly decemberben elfogadtak egy jogszabályt, mely szerint az állam elővásárlási jogot gyakorolhat a világörökségi helyszínen található (nem lakó- és nem mező- vagy erdőgazdasági) ingatlanokra. Az új szabályozás főként az ezeken a területeken található kiskereskedelmi egységek, a szállodák és irodaházak adásvételére, illetve ezeknek a piacára lehet hatással. A befektetők részéről nem biztos, hogy érdemes pénzt és időt szánni egy olyan tranzakció előkészítésére, amit végül nem a vevő, hanem a magyar állam köthet meg. Ugyanakkor az eladó és vevő között kitárgyalt szerződések sokszor olyan elemeket is tartalmazhatnak, amit az állam nem vállalna, így könnyen elképzelhető, hogy elállna az elővásárlási jogától. Az új rendelet okozta piaci változásokról, a jogi háttérről, illetve a lehetséges kiskapukról Perlaki Szabolccsal, az OPL partnerével és Limp Adriánnal, a Cushman & Wakefield Hungary értékbecslési üzletágának partnerével beszélgettünk.

A SZIT előszobájába lépve SZIE-ként folytatja a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.(BIF). A SZIT egy külföldön meghonosodott cégforma, a REIT (Real Estate Investment Trust) leképezése, amely kedvező adózási feltételekkel biztosítja a részvényeseknek az ingatlanbefektetéseik hozamából való részesedést. A folyamat kapcsán Sajgál Gáborral, a BIF vezérigazgatójával beszélgettünk.

Október 15-étől a kormányhivatalokban közzéteszik a pályázható állami földek helyrajzi számát, a földárverések novemberi elindulásához minden szabályozás elkészült - mondta a földművelésügyi miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A Quaestor körül kirobbant botrány után a cégcsoport a napi hírek állandó témájává vált, de a Quaestor Alapkezelőről nem sok mindent lehetett hallani, miközben 3,6 milliárd forintot meghaladó ügyfélvagyon van most is a cégnél.

A csütörtökön benyújtott 2016-os adócsomag alapján a kormány úgy döntött, hosszú távon fenntartja a dohánycégeket sújtó, árbevétel arányában megállapított, sávos különadót. Ezzel a kormány egy újabb ágazati adóterhet tesz tartóssá annak ellenére, hogy bevezetésekor nem ezt ígérte.

A tegnapi kormányülésen meghallgatták az igazságügyi miniszter véleményét, javaslatát a magáncsőd intézményének bevezetéséről, és a kormány úgy gondolja, amennyiben a KDNP beterjeszti az ezzel kapcsolatos javaslatot, akkor arról az országgyűlés értelmes vitát folytathat, a kormány nyitottan áll az intézkedés felé - számolt be Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A Miniszterelnökség megvizsgálja annak jogi lehetőségét, hogy hogyan lehet falat húzni a közbeszerzések kapcsán a pályázat megírója, a közbeszerzés lebonyolítója és a projekt végrehajtója közé annak érdekében, hogy a céges, illetve családi összefonódásokból eredő visszaélések elkerülhetők legyenek - jelezte a Portfolio-nak a friss miniszteri döntést Csepreghy Nándor.

Nem lebonyolítani akarjuk az uniós források kifizetését, hanem azt befektetésként akarjuk felhasználni - jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio csütörtöki konferenciájának nyitóelőadásában.

Az internetadó is ékes példája annak, hogy a magyarországi vállalatok megpróbálnak együtt élni a nem piacbarát kormányzással. Négy év kormányzás után még mindig él a hit, hogy párbeszéddel, különalkukkal lehet enyhíteni a kormányzás őket sújtó intézkedéseit.