K-Monitor Adatbázis

Az új vagyonnyilatkozati törvény nagy vívmánya, hogy a magántőkealapi részesedést is tartalmaznia kell, kihagyható viszont a dokumentumokból az ingatlan, ahol az érintett politikus és családtagja életvitelszerűen lakik. Kiskapuk tehát így is maradnak a rendszerben.

A magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-es magántőkealapokhoz. A nyereség döntő része Mészáros Lőrinc közelében köt ki.

Az Európai Bíróság döntése után két és fél évvel salátatörvénybe csomagolta a kormány azt a törvényjavaslatot, amellyel rendezi a földtörvény hét évvel ezelőtti, kifogásolt rendelkezését, amellyel törölték a haszonélvezeti jogot. Az igényeket csak jövőre lehet benyújtani, így a következő kormány fizethet.

A hazai magántőkealapok biztosítanak mindent, ami miatt egy offshore-paradicsom csábító: a csekély adómértéket és az anonimitást. Közben az Orbán-kormány beadta a derekát a globális minimumadónak - persze csak garanciák fejében.

Volt idő – épp 30 éve –, amikor a Orbán Viktor nemhogy az „áment” nem mondta ki az egyházak kárpótlására, de egyenesen tiltakozott az Antall-kormány erről szóló törvénye ellen.

Százmilliárd forintot költhetnek erre a célra a költségvetésből.

A kormányközeli oligarchák kedvenc játékszere az úgynevezett magántőkealap. Emlékezhetünk erre az anonim kollektív formára, amely mögött elbújhattak korábban az MKB Bank vevői, szállodák, ingatlanok, energetikai cégek befektetői. Ha a honatyák elfogadják a vonatkozó törvényjavaslatot, ők a jövőben nagyon jól járnak, felügyeleti kontroll nélkül és olcsóbban bujkálhatnak.

Egy hatalmas alapítványba pakolná a kormány az MTA intézeteit, ám gyanús, hogy ezzel csupán az akadémiai vagyonra akarják rátenni a kezüket.