K-Monitor Adatbázis

Jelentős, közel 40 millió forintos külföldi ingatlanvagyona lehet annak a cégnek, amelyet gyanús körülmények között, töredékáron vett meg tavaly tavasszal Kósa Lajos felesége a miniszterhez több szálon kötődő lobbistától – derül ki a lapunk birtokába került dokumentumokból.

Hadházy Ákost nem győzte meg a miniszter magyarázkodása felesége gyanús cégvásárlásáról. Az ügyészséghez fordult.

„A mostaninál korruptabb kormány nem volt az elmúlt 26 évben Magyarországon” – mondta Tényi István egy interjúban. Az ország feljelentőjének is nevezett férfi szerint hiába látják az emberek a korrupciót, nem tudnak ellene tenni, mert ha jelzik is azokat a hatóságok felé, az semmilyen következménnyel nem jár. Sokszor valóban úgy tűnik, hogy a rendőrség és az ügyészség nem jeleskedik a visszaélések, törvénytelenségek elleni harcban. Egyre leleményesebb magyarázatokat találnak arra, miért is nincs tennivalójuk egy adott ügyben, amiről a sajtó ír és feljelentéseket is kapnak. Ezekből szedtünk össze egy csokorravalót a tavalyi termésből.

Három évig terjedő börtön fenyegeti azokat a hivatalos személyeket, akik tudomást szereznek fel nem derített vesztegetésről, de nem tesznek feljelentést. Ez is szerepel abban a büntető tárgyú jogszabályokat módosító csomagban, amely július 1-től lép hatályba és amelyet kedden szavazott meg az országgyűlés.

Meggondolta magát az Igazságügyi Minisztérium, mégsem legalizálnák a hálapénzt Magyarországon. A Btk. legfrissebb módosítójában már nem szerepel a vonatkozó passzus - értesült a Pénzcentrum.

Változnának egyes korrupciós cselekményekre vonatkozó rendelkezések, a reintegrációs őrizet és a halmazati büntetés szabályai is egy büntető anyagi és eljárási törvényeket módosító törvényjavaslat szerint.

Jogszabály-módosítással egyértelműsíthetik a hálapénz elfogadásának törvényi hátterét – derül ki az Igazságügyi Minisztérium által kezdeményezett törvénymódosítási javaslatból.

Nem egyedi eset volt a Szekszárdon lebukott tisztviselőké, akik a gyanú szerint csúszópénzért intézték a honosítási kérelmeket. Ukrajnában és Szerbiában nyíltan hirdetik a pénzért vehető magyar útlevelet, az államfő pedig két esetben is megvonta a korábban már megadott állampolgárságot. Már a kormány honlapja is hat nyelven figyelmeztet: a magyar nyelvtudás feltétel, és visszaélés áldozata lehet, aki ezt meg akarja úszni.

Nem egyértelmű a Btk.-ban, hogy a hálapénz utólagos elfogadása vesztegetésnek minősül-e, ezért a a Legfőbb Ügyészség a passzus módosítását javasolja. Bár a Btk.1978 óta tiltja, kifejezetten a hálapénz adásáért vagy elfogadásáért még senkit sem ítéltek el.

Jogszabály-módosítást kezdeményezett a Legfőbb Ügyészség, mert a törvény nem szabályozza egyértelműen, hogy elfogadható-e utólag az előre nem kért hálapénz.