Az MSZP kiterjesztené a kétmillió forintos bérplafont és a végkielégítések 98 százalékos különadóját az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál dolgozókra is.
Már hét ügyet jogerősen is elvesztett a BKV abból a több tucatból, melyeket a munkaügyi bíróságon indított a cég egykori vezetői ellen "jó erkölcsbe ütköző" kifizetések miatt.
Százmilliós veszteséget okozott az államnak egyes döntéseivel az állami vagyon felett őrködő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) - állítja szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az ÁSZ szerint az MNV egyes távozó vezetői indokolatlanul magas végkielégítéseket kaptak.
Meghaladja a 862 millió forintot az az összeg, amit a BKV 43 olyan cégnek fizetett ki, melyeket a most zárult, csaknem tíz hónapon át tartó belső vizsgálat nyomán a rendőrségen jelentett fel - tudtuk meg.
Hatályba lépnek szeptember 1-jén a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagnak azok a rendelkezései, amelyek a közszférában bevezetik a havi kétmillió forintos bérplafont.
Az elszámoltatás első körében felderített kár mértéke a Fidesz szerint 100 milliárdos nagyságrendű. A két korábbi kormányfő is célkeresztbe került, az esetleges büntető eljárások végképp padlóra küldhetik az MSZP-t az önkormányzati választások előtt.
Bár maga mondott le, bruttó 49 millió forinttal távozhat a Duna TV elnöke. Az nem egyértelmű, hogy vonatkozik-e rá a két millió forint feletti végkielégítésekre kiszabott 98 százalék különadó. Az elküldött állami cégvezetőknek valószínűleg fizetniük kell, de náluk is kérdés, mennyit.
Szinte már nincs olyan fővárosi cég, amely ellen ne indult volna több rendőrségi vizsgálat is. A nyomozók hűtlen kezelés miatt több cég vezetőjét meggyanúsították, majd őrizetbe vették.