language

Kulcsszavak:

kampányfinanszírozás highlight_off

Akták:

Kamupártok kampányfinanszírozása highlight_off

Kamupártok kampányfinanszírozása

Kamupártok kampányfinanszírozása

2013. június 10-én fogadta el az Országgyűlés azt az új, a 2014-es országos választásokra szabott kampányfinanszírozási szabályozást, amellyel kapcsolatban az ellenzék és a civilek kezdettől fogva korrupciós veszélyre figyelmeztettek. A gyanú már az azévi választások kapcsán beigazolódott: soha nem látott mennyiségű, újonnan alapított, valós társadalmi támogatottság nélküli kamupárt indult. Ezek a szabályozás visszásságait (kampányköltések átláthatatlansága és ellenőrizhetetlensége, pártközeli “civilek” tevékenysége, többes jelölés lehetősége) kihasználva, kockázat nélkül jutottak milliárdokhoz anélkül, hogy érdemi politikai tevékenységet folytattak volna, majd jellemzően a választások után eltűntek a közéletből. A 2014-es választások során a kamupártként emlegetett formációk több, mint 4 milliárd forint közpénzzel gazdagodtak

A 2018-as országgyűlési választásokon is már 27 egyéni jelölt elindításával és 13 ezer 500 aláírás összegyűjtésével országos listát lehetett állítani. 2017 novemberében a Parlament 2/3-os törvénymódosítással döntött arról, hogy azoknak a pártoknak, amely 1 százalékot sem érnek el az országgyűlési választáson, vissza kell fizetnie a kampányra kapott állami támogatást a vezetőtestület vagyonából. Ez azonban nem fékezte meg a kamupártok indulását – a 2018-as választásokon az induló 414 pártból minden eddiginél több, 23 párt állított listát, melyek jelentős része kamupárt volt. Az 1 százalékos küszöb alatti pártok állami támogatásának visszafizetése még a 2022-es választásokig sem teljesült

A választások után az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint rengeteg csalás történhetett, országszerte összesen 111 büntetőeljárás indult. Az eljárások többsége vádemelés nélkül zárult le. Ezalól kivétel a Seres Mária Szövetségesei (SMS) elnevezésű párt: 2020-ban, 5 év nyomozás után emelt vádat az ügyészség a pártot vezető Seres Mária és férje, Stekler Ottó ellen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt – a vádirat szerint a 2014-es választások során mintegy 117 millió forintos állami támogatást csalt el a párt. A Partizán kamupártokról készített oknyomozó dokumentumfilmje szerint Seres és férje állhatnak több más kamupárt ajánlóív-hamisításai mögött is, mind a 2014-es, mind pedig a 2018-as, majd a 2022-es választások esetében. A rossz szabályozást kihasználó politikai ügyeskedők tevékenysége a valódi politikai erők versengését is torzította. Valószínűsíthető, hogy a kormány azért is változtatta meg az ajánlási rendszert, hogy az esetleges sok indulóval a kevésbé egységes ellenzéki szavazótábort bontsa meg. 

A 2022-es országgyűlési választásokra a kormány 71 jelöltre emelte a listaállításhoz szükséges szintet, így a korábbi választásokhoz képest kevesebb kamupárt vállalkozott az indulásra. A kamupárt probléma egyik gyökere, a többes jelölés lehetősége ugyanakkor változatlanul fennállt, emiatt az ajánlóívekkel való visszaélések ismét gyakoriak voltak – a Gődény György vezette Normális Élet Pártja ívein például elhunyt személyek adatai és aláírásai szerepeltek.  A 2022-es választások után 73 kamupárt ellen indult peres eljárás.

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [118]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Már senkit nem zavar a kamupártok lopása

2013-ban még volt visszhangja annak, amikor a Transparency Internationallel (TI) közösen jeleztük, hogy ha nem változtatnak az akkor friss kampányfinanszírozási törvényen, kamupártok fognak elburjánzani. Így is lett. Öt évvel később, a TI friss adatigényléséből pontosan megtudhattuk, a hatóságok mennyi pénznek ütik épp bottal a nyomát – ma már erre mindenki csak legyint.

Tényleg milliárdos biznisz volt a kamupártozás

A választási kampányban alig hallottunk azokról a pártokról, amelyek mostanra több 100 milliós tartozást halmoztak fel. 13, a közvélemény számára ismeretlen, ám országos listát is állító párt láthatóan jól járt a választási rendszerrel. Eddig 2,7 milliárd forintot tettek zsebre a kamupártok.

Nem fizette vissza a 306 milliós támogatást az Összefogás Párt

Az Összefogás kamupárt meg sem közelítette a választáson az 1%-os küszöböt, ezért az elnöke és két alelnöke a saját vagyonával felel a kampányra felvett, 306 millió forintos állami támogatásért - ezt a Magyar Államkincstár válaszolta az RTL Klub Híradójának kérdésére.

2,2 milliárd forinttal tartoznak az államnak a kamupártok, ebből Szepessy köre 600 millióval szívódott fel

A napokban adott tájékoztatást a Magyar Idők megkeresésére a Magyar Államkincstár arról, hogy összesen 2,2 milliárd forintot kellene visszafizetnie 13 kispártnak a felvett kampánytámogatások címén, ugyanis nem értek el egy százalékos eredményt a választásokon. Az új választási törvény szerint, amely éppen arra hivatott, hogy az anyagi haszonszerzés céljából pártot alapító csalókat kiszűrje; ilyen esetben minden, kampányra felvett pénzt vissza kell fizetni. A kincstár még május közepén kiküldte a felszólításokat, ennek ellenére a mai napig csak az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt tett eleget a visszafizetési kötelezettségnek. Az Összefogás Párt, a Családok Pártja és a Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek (Medete) Pártja a hírhedt, jelenleg is büntetőeljárás alatt álló Szepessy Zsolthoz köthető. A volt monoki polgármester ismerősei, korábbi munkatársai mindhárom pártban fellelhetők vezetőként, koordinátorként vagy jelöltként. Olyan családok is akadtak, ahol az egyik családtag az egyik, másikuk a másik párt színeiben indult el. Végül összesen több, mint 600 millió forint állami támogatást zsebeltek be, aminek jó eséllyel bottal lehet ütni a nyomát. A Családok Pártja és a Medete Párt már a legnagyobb igyekezettel sem elérhető, sem a korábban bejegyzett irodáikban, sem telefonon. Az Összefogás Párt megszűnését pedig a napokban jelentették be.

Mennyi pénzt utaltak vissza a kamupártok? 5,4 millióért megmondom

Nem ismerhetjük meg egyelőre azoknak a pártoknak az elszámolását, amelyek jelentős, akár több 100 milliós támogatást kaptak a 2018-as parlamenti választási kampányra. Az 1 százalék alatt szereplő pártoknak – ezek főként kamupártok – az utolsó fillérig vissza kell fizetni a támogatást. Ám nem tudni, ki mire költött pontosan, és mennyit utalt vissza. A Transparency kikérte az erről szóló adatokat, ám a válaszokat elég drágán méri a Magyar Államkincstár

Kétmilliárdnál is többel tartoznak a kamupártok

Eddig csupán a töredéke érkezett az államkincstárba annak az összegnek, amit az egyszázalékos támogatottságot el nem ért pártoknak kell visszafizetniük – értesült lapunk. Úgy tudjuk, összesen 2 milliárd 155 millió forinttal tartoznak az április 8-ai választáson 1 százalékot el nem ért pártok. A pénzt a NAV adók módjára hajthatja be a renitens szervezetektől.

Drasztikus eszközzel szüntetné meg a Fidesz a hosszú választási sorokat

Szigorodnak a kampánytámogatás visszafizetésére vonatkozó szabályok; fegyelmit kap a jegyző, ha elnyúlik a szavazás; betiltják a vadplakátolást; bármilyen borítékban visszaküldheti a szavazatát a határon túli. A parlament kedden döntött kétharmaddal. az új választási szabályokról.

Szigorítják a kampányok pénzügyi elszámolását

A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – olvasható a fideszes Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd által jegyzett, a választásokkal kapcsolatos törvények módosítását tartalmazó javaslatban.
Találatok: [118]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>