K-Monitor Adatbázis

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem tudja a törvényben meghatározott időre elkészíteni az országgyűlési választáson legalább 1 százalékot elérő jelölő szervezetek kampányfinanszírozásáról szóló jelentést, mert tiltott kampányfinanszírozás alapos gyanúja merült fel – jelentette ki Windisch László, az ÁSZ elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. Közölte: „szükségessé vált a jelentés elkészítéséhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevonása is, mert jelentős összegek tekintetében a bizonylatok és a teljesítési igazolások hitelességét illetően is kétely merült fel.

Az Állami Számvevőszék nem tudja a törvényben meghatározott időre elkészíteni az országgyűlési választáson legalább 1 százalékot elérő jelölő szervezetek kampányfinanszírozásáról szóló jelentést, mert tiltott kampányfinanszírozás alapos gyanúja merült fel – jelentette ki az ÁSZ elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén.

Nem tudja tartani az Állami Számvevőszék a törvényben előírt, a tavalyi választáson egy százalék feletti eredményt elért pártok kampányköltéseinek ellenőrzési határidejét, miután a vizsgálatok alatt különleges és összetett jelenségekre bukkantunk – mondta Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol a 2022-es országgyűlési választáson felhasznált kampánypénzek vizsgálata is napirenden volt.

Vizsgálatot indított a „guruló dollárok” ügyében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki az Országgyűlési gazdasági bizottságának fideszes elnökét arról tájékoztatta: „igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok".

Sápi Mónika, a baloldal vásárosnaményi közös jelöltje, a DK előválasztási jelöltje cégéig gurultak a tengerentúlról érkező források. Ez derült ki a Nemzeti Információs Központ által készített második részjelentésből. Ez a sok millió forintos ellenszolgáltatás önmagában erősen megkérdőjelezi azt a védekezést, hogy a dollárbaloldal nem a kampányára kapott volna pénzeket külföldről. A DK mindeközben mintha próbálna ellépni Sápi mellől.

A „dollár-baloldalazást” igazoló jelentést igyekezett készíteni a Rogán-féle titkosszolgálat, ám eddig nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az ellenzék pártjait vagy kampányát szabálytalanul finanszírozták külföldi pénzekből.

Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled.

Hazug vádnak nevezi a kormánykritikus portál kiadója azt a titkosszolgálati jelentést, amely szerint az ellenzéki kampányba ment a céghez az Action for Democracytól és egy svájci alapítványtól érkezett 1,97 milliárd forint. Ez állítólag politikamentes piaci megbízások ellenértéke volt, de hogy milyeneké, azt a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt cégvezető, Páva Zoltán már nem árulta el.

Az Action for Democracy elnöke az újabb nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésre reagált.

Újabb részletek derültek ki az ellenzéki összefogás kampányfinanszírozásáról. A nyilvánosságra hozott titkosszolgálati anyag szerint összességében több mint 4 milliárd forint érkezett az ellenzékhez köthető szervezetekhez és cégekhez a választási kampány alatt külföldről, az Action for Democracy (AD) mellett egy svájci alapítványt is találtak, amely az Ezalényeg kiadójának küldött közel 900 milliót. Az AD már a bejegyzése előtt több százmillió forintot utalt Magyarországra, és a jelentés szerint az sem feltétlenül igaz, hogy a támogatások mikroadományokból származnának. Arra jutottak, hogy az AD hátterében az amerikai Demokrata Párthoz köthető szereplők állnak, és így a támogatással megsértették Magyarország szuverenitását.