K-Monitor Adatbázis

A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen a sukorói és az albertirsai, valamint pilisi ingatlanok cseréje miatt.

A King's City elnevezésű beruházás egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport terve volt, amely 2013 közepére 275 milliárd forintos költséggel gigantikus idegenforgalmi komplexumot akart létrehozni a Velencei-tó északi partján. A hetvenhektáros területen szállodák és éttermek épültek volna élményfürdővel, golfpályával, kaszin óval, és egy szórakoztató központtal.

A Sukoró-sztori 2008 nyarán kezdődött, amikor a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a későbbiekben építendő M4-es autópályához szükséges terület biztosításához úgy döntött, hogy 70 hektár Sukoró külterületén fekvő, állami tulajdonú ingatlant elcserélnek 183 hektár albertirsai és pilisi külterületi ingatlanra. A csereszerződést az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. még aznap aláírta Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel, egy befektetőcsoport képviselőjével. (Két nappal később új földtörvény lépett életbe, amely korlátozta a földcseréket. Blum az állami tulajdonban lévő pilisi és albertirsai földterületet 2007 májusában vásárolta meg.) A sukorói telket a független értékbecslő 1,08 milliárd forintra, a Pest megyei ingatlanokat 787,4 millió forintra értékelte, a befektető az év végén átutalta a különbözetet. Az ügylet földhivatali bejegyzését megakadályozta, hogy az illetékes ügyész eljárási hibára hivatkozva óvást emelt, így az eljárást újra kellett kezdeni. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és az akkor még Blum nevével fémjelzett King’ s City befektetői csoport között létrejött ingatlancsere-szerződést az tette lehetővé, hogy 2007-ben a parlamenti többség módosította a vagyontörvényt, aminek alapján az MNV versenyeztetés nélkül bonyolíthat le ingatlancserét.

2009 januárjában nyilvánosságra került, hogy a Blum által képviselt befektetőcsoport a Velencei-tó melletti partsávon 2600 munkahelyet teremtő szállodát, kaszinót, üdülőközpontot kíván építeni egymilliárd euró befektetéssel, King's City elnevezéssel. Civil jogvédő szervezetek és környezetvédő egyesületek tiltakoztak a szerintük tájidegen épületek és környezetkárosító terv ellen. 2009 elején a Gyurcsány Ferenc vezette kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a King’s City projektet, ekkor a Központi Nyomozó Főügyészség már hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt nyomozást folytatott az ügyben. Júniusban Bajnai Gordon miniszterelnök belső vizsgálatot kezdeményezett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél. Az Állami Számvevőszék szeptemberben nyilvánosságra hozta az MNV Zrt. 2008-as tevékenységére vonatkozó jelentését, amely szerint a sukorói telekügylet szabálytalan volt, ezért semmisnek kell tekinteni. Az ÁSZ vizsgálata szerint a telkeket érintő M4-es autópálya nem indokolta Blum 183 hektáros területének megszerzését, ugyanis az autópályához elegendő lett volna 10 hektár kisajátítása is, ami körülbelül 40 millió forintba került volna az államnak, szemben a teljes területért beszámított 787 millió forinttal.

A számvevőszék ezen felül megállapította, hogy Joáv Blum telkeire hatszor magasabb árat állapított meg az MNV által felkért értékbecslő, mint azt a környék telekárai indokolták volna. Az ügylettel az ÁSZ-jelentés szerint mintegy 700 millió forintos kára keletkezett az államnak. Később, a nyomozás során elrendelt értékbecslés megállapítása szerint a szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint vagyonvesztés érte volna az államot, mivel a sukorói területeket 732,7 millió forinttal alul-, az albertirsai és a pilisi ingatlanokat csaknem 562 millió forinttal túlértékelték. A Fővárosi Ítélőtábla 2012 nyarán jogerősen semmisnek mondta ki a telekcsere-szerződést, amit november 13-án a Kúria is megerősített. 

2016. októberében felmentették másodfokon a Sukoró-per két fővádlottját. Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot hűtlen kezelés kísérletével vádolták, első fokon letöltendő börtönre ítélték őket, a Szegedi Ítélőtábla azonban mai döntésével felülírta az elsőfokú ítéletet, bűncselekmény hiányában hozott felmentő ítéletet. Az ügyész az első- és a másodrendű vádlott esetében fellebbezést jelentett be, így a döntés nem jogerős. 2017. júniusában végül három, illetve két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt a Kúria a 2008-as sukorói telekcsere ügyében Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőit csütörtökön. A harmadfokú ítélet már jogerős, a két ex-MNV-s szerint koncepciós per áldozataivá váltak.  A külföldi befektetők 2008. május 21-én egyeztettek a parlamentben a tervezett beruházásról, a kormány delegációját Gyurcsány Ferenc vezette. A kormányfő támogatta a tervet, de szerepét a cseréről hozott döntésben nem lehetett bizonyítani.

Kárösszeg: 1 327 000 000 Ft. (forrás: Magyar Hírlap) / 1 294 000 000 (Index)

Kapcsolódó cikkek:

Inforádió: Sukorói ingatlanügy - Hatszázmillióval felülértékelték a csereföldeket

[origo]: Márciusig elnapolták Joav Blum perét

Figyelő: Máshol, másokkal?

Hírszerző: A PM szerint is bűzlik valami Sukoró körül

Index: Börtönbe kell menniük az MNV egykori vezetőinek

Esztergom neve az önkormányzatban kialakult patthelyzet és különböző korrupciós ügyek kapcsán újra és újra felbukkant a médiában, miután 2010-ben új városvezetés alakult, és Meggyes Tamást Tétényi Éva váltotta a polgármesteri székben. A korrupciógyanús ügyek Meggyes 1999 és 2010 közti polgármesterségére datálódnak, ezek középpontjában az ő személye, valamint az ingatlankezeléssel foglalkozó Strigonium Zrt. holding állt. Hűtlen kezelés megalapozott gyanújával indult nyomozás abban az ügyben, amely Meggyes által vezetett premizálási rendszeréről szólt. A hivatal néhány alkalmazottja jutalékot kapott, ha a város vett, eladott, cserélt vagy kapott ingatlant. Nagy építőipari cégek, mint a Duna Aszfalt, vagy éppen a Közgép több, adósságot felhalmozó és befuccsolt beruházás körül is felbukkantak a városban. További botrányos ügy volt Meggyes és alpolgármestereinek életbiztosítási szerződései kapcsán az önkormányzat vagyoni hátránya 13 és fél millió forint volt, ennyit fizetett ki a biztosító az életbiztosításokra 2010-ben. Az eladósodott város Tétényi és a fideszes vezetésű képviselő-testület viszonya, valamint az akadozó közszolgáltatások miatt a működésképtelenség szélére sodródott.