Hatvan napon belül eldől, vádat emel-e az ügyészség Kovács Béla jobbikos uniós képviselő ellen, ám a legújabb információk alapján az igencsak zavaros ügy felgöngyölítésére aligha van esély.
Történetek a magyarországi orosz befolyásról, I. rész: titkosszolgálatok - A kémkedéssel vádolt jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla történetén keresztül lehet a legpontosabban bemutatni a magyarországi orosz befolyás bonyolult természetét. Összefoglaltuk az előzményeket. Ismét megszólalt Katrein Ferenc volt kémelhárító, műveleti igazgató, aki szerint Kovács a kémkedés hierarchiájában egy magasabb szintet foglalhatott el.
Kiderítettük, Kovács hiába állítja, hogy orosz kereskedelmi cégekhez volt köze a ’90-es években, orosz adatbázisokban ennek nincs nyoma. Így azt sem tudni, honnan származik a pénz, amit a Jobbiknak adott.
De mást is támogatott anyagilag: Győrkös István családját. A GRU hírszerzőivel gyakorlatozó idős neonáci felesége Kovácsék otthonában végzett házimunkát. A Kovács elleni nyomozást azonban politikai szintről leállították, az Alkotmányvédelmi Hivatal befejezetlenül zárta le az ügyet. Emiatt nem volt tettenérés sem, Kovács pedig megúszhatja a börtönt. Nem igaz viszont, hogy a magyar elhárítás ölbe tett kézzel ülne. Nem hivatalosan, de 2013 és 2015 között „csendesen” mégiscsak kitiltottak hazánkból orosz diplomatákat.
Kovács Béla először 2005-ben kereste meg a Jobbikot, és lengyel kapcsolatokat ígért nekik - mondta a Pestisrácoknak Nagy Ervin, a Jobbik egyik alapítója. Sem az akkori elnök, Kovács Dávid, sem ő az első találkozáskor nem vették komolyan Kovács Bélát. "Rossz küllemű, rossz kisugárzású, komolytalan embernek tűnt" - mondta Nagy Ervin.
Az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH) nem voltak olyan információi, amelyek előrevetítették volna a Buda-Cash Zrt.-nél, illetve a Quaestornál történteket. Erről tájékoztatta az AH képviselője csütörtöki zárt ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjait.