K-Monitor Adatbázis

Sikerek a határon túlról.

A Duna Aszfalt 2019-ben nyerte el a projektet, amelyben Mészáros Lőrinc egyik cége volt az egyik alvállalkozó. A hídfelújítás 85 százalékát az Európai Unió állta. A felújított vasúti Duna-hidat tavaly nagy csinnadrattával átadták, néhány napja azonban tovább drágult egy közbeszerzési tájékoztató szerint. Ráadásul a híd három vágányából csupán kettő használható, a harmadikat majd csak a Déli Körvasútba kötik be.

Ismét a kormány kedvenc médiavállalkozója kapott megbízásokat a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségtől.

Tavaly ősszel a kormány minden indoklás nélkül 4 milliárd forinttal megemelte a geszti Tisza-kastály felújítására szánt keretet. Akkor nem lehetett tudni, hogy miért, de a közbeszerzési értesítőből most kiderült: módosítottak az eredeti terveken, és egy későbbre tervezett munkát előre hoztak. Ezzel azonban a kiadások is megnőttek, méghozzá 2 milliárd forinttal. Egyúttal a határidők is módosultak: másfél helyett nagyjából három évig tarthat az építkezés.

lindult a négy éve életveszélyessé minősített egri Garzonház korlátrendszerének felújítása. A közbeszerzésen csak Fidesz-közeli cégek indultak. A győztes 177 millióért vállalta a munkát, három éve még 43 milliós ajánlat is érkezett a kivitelezésre.

Úgy tűnik, porszem került a gépezetbe: újabb megbízást bukott el ugyanis a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula két cége az ellenőrző szerv fellépése miatt. A Rogánék alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderét ugyan – a megszokott módon – elnyerték, ám az ellenőrök jogsértőnek nyilvánították azt, így végül a szerződéskötésre már nem került sor. Tavaly szintén ők lettek a vesztesei egy hasonló eljárásnak. Mindkét esetben uniós forrásokból állták volna a projekteket.

Terebélyes cégháló jórészt névtelen tagjai ügyködtek csaknem egy évtizeden át, hogy Tiborcz István BDPST Groupjának a neve alatt novemberben megnyílhasson a luxusban is kivételes Hotel Dorothea. A sameszok, akik adták-vették Tiborcznak az ingatlanokat, maguk is vagyonosok lettek.

Ha valamiben nagyon jó az Orbán-kormány, az a különböző ügynökségek gründolása. A teljesség igénye nélkül, van Magyar Turisztikai Ügynökség, Nemzeti Sportügynökség, Digitális Magyarország Ügynökség. Azt pedig még 2019 tavaszán jelentették be, hogy létrejön a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) azzal a céllal, hogy biztosítsa a kormányzati informatikai beszerzések egységesítését.

Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben irányítottnak látszó tendereket mutatunk be egy közbeszerzési szakértő segítségével. Ezek az eljárások már a kiírásuk pillanatában gyanúsak, ugyanis olyan feltételeket tartalmaznak, amelyek jelentősen lecsökkenthetik a tisztességes verseny lehetőségét, és így a közpénzek nem kellően hatékony elköltését eredményezhetik. Ezúttal egy állami bank, egy budapesti kerület és egy önkormányzati cég akadt fenn a rostán. Szeptemberi szúrópróbánk.

A kormány 2017-ben bólintott rá a Semmelweis Egyetem egyik nagy projektjére, a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum létrehozására a IX. kerületben. Az egyetem 2019-ben megrendelte az ingatlan terveit, a kivitelezésre kiírt közbeszerzést pedig tavaly májusban a Fidesz-közeli a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte nettó 29 milliárdos ajánlattal, ám az egyetemnek nem volt ennyi pénze. Állami támogatást akartak rá kérni, de nem kaptak: a projekt 2022-ben felkerült a takarékoskodási okokból lefújt beruházások listájára. A Semmelweis Egyetem azonban nemrég újra szerződést kötött egy tervező céggel, és azt közölte az Átlátszó érdeklődésére, hogy a születendő tervekre alapozva forráselemzést akarnak majd végezni.