K-Monitor Adatbázis

Fél év alatt több mint 38 milliárd forintot költött el kommunikációra az állam. Ez a másfélszerese annak, amit elvileg egy évre szántak.

Nagyjából ötezer forintnyi szerkesztőségi tartalomra szedett össze több tíz millió forintnyi hirdetést mai számával a Lokál című ingyenes napilap. Az egyelőre még Orbán Viktor tanácsadója, Habony Árpád tulajdonában lévő, de hamarosan a fideszes médiaalapítványhoz kerülő újságban ugyanis 16 oldalon mindössze egy tartalmi cikk jelent meg. Ráadásul a Budapesten tomboltak a vandál bűnözők című írás sem volt terjedelmes: a múlt heti tüntetéssorozatot kevesebb mint 1400 karakterben intézte el a névtelen szerző.

A századvéges Kiszelly szeptember elejétől december végéig összesen nettó 3,45 millió forintot kap a propagandaminisztériumtól azért, mert “stratégiai külpolitikai tanácsadói feladatokat lát el” német nyelvterületekhez kapcsolódóan.

Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én Judith Sargentini EP-képviselő jelentése alapján kétharmados többséggel megszavazta, hogy az Európa Tanács indítson eljárást az Európai Unióról szóló szerződés hetes cikkelyének megsértése miatt.

A vártnál is többet költhet a következő években kommunikációra az állami szféra, miután az eddig megszokott 25 helyett 30 milliárdos keretszerződést írt alá még június közepén a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). A keretösszeg ráadásul kétszer feltölthető, tehát ha véletlenül idő előtt elköltené a hivatal a 30 milliárdot, akkor idén még kétszer elkölthet ennyit, azaz végső soron akár 90 milliárdot is. (Legutóbb élt is ezzel a hivatal, tehát az eredetileg 25 milliárdos keretből 75 milliárd lett.)

Újabb 2,3 milliárd forintot költ el a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda az „állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására”. A kommunikációs közbeszerzéseken ez a kódneve a kék plakátokkal fémjelzett kampányoknak, amelyek eddig leginkább a kormány aktuális ellenségeiről szóltak, mint Soros György, Brüsszel vagy a migránsok. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) számozása szerint ez már a nyolcadik ilyen lesz (bár mi csak hétről tudunk).

Az elmúlt két évben a nagyok árnyékában rohamos növekedésnek indult egy kis cég is a kormányzati reklámköltések piacán. A 2015 végén bejegyzett Magno Studio Kft. 2016-ban 2,5 milliárd, tavaly pedig 7,2 milliárd forint árbevételt ért el. Ami valóságos gazdasági csoda, hiszen 186 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

Másfél év alatt elköltötte szinte a teljes hároméves kommunikációs keretét az állami szféra. A G7 számítása szerint ugyanis 2016 decembere óta az elvileg spórolási céllal életre hívott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) gigatenderének keretében összesen 69,8 milliárd forintot költöttek el reklámokra, PR-tevékenységekre, rendezvényekre és hasonló dolgokra különböző állami szervezetek. Az utolsó fillérig mindent kormányközeli ügynökségeknél, és ezek között is volt egy, amelyik különösen nagyot tarolt.

Február elejétől április 8-ig több nagy állami kommunikációs kampány futott. Bő 2 milliárd forint az ENSZ és a migránsok elleni hirdetésekre, 3 milliárd sikerpropagandára, 1 milliárd pedig a téli rezsicsökkentés reklámozására ment el. A Miniszterelnöki Kabinetiroda 26.400 forintot kért tőlünk az adatokért.

Titkolt éttermi számlák és üzleti ajándékok a szegénység elleni harcban.