language

Kulcsszavak:

klientúra highlight_off

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [617]  Oldalak:   <<  <  28 29 30 31 32 33 34 35 36 37   >  >>

Újabb magyar cégben jelent meg Orbán milliárdos török üzletember barátja

Adnan Polat lett az egyik ügyvezetője, és az ő amszterdami érdekeltsége a tulajdonosa a frissen létrejött DNN Solar Partners Kft. tanácsadócégnek.

Városképi jelentéktelenség: mégsem őrizte meg a Hard Rock az Instant homlokzatát

Négycsillagos szállodát épít három terézvárosi ház helyére a kormányfő vejének üzlettársa. A beruházók az Instant romkocsma százéves épületének eredeti homlokzatát is lebontották, bár kezdetben nem ezt ígérték.

Gázszer FC: Mészáros Lőrinc 11 fős szupercsapata

Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester megállíthatatlan vagyonosodásáról szólt az elmúlt egy-két év a hazai vállalati szférában. Orbán Viktor földije és barátja a politika és a gazdaság határán építheti birodalmát: bankok, építőipar, foci, média, izocukor, búzakeményítő, mangalica, ásványvíz, és így tovább, és így tovább. De vajon hogy néz ki a mindennapokban egy ilyen konglomerátum irányítása? Ki halmozza fel, vezeti és ki koordinálja össze ezeket a cégeket?

A narancsbárók nagy éve

Az a kérdés: bárkit is meglep-e, hogy Orbán Viktorral bizalmi viszonyt ápoló klánok az elmúlt évre földbirtokosként is az ország legszűkebb elitjébe kerültek. A narancsbárók – Mészáros Lőrinc és Flier János - érdekeltségei immár csaknem akkora agrártámogatást visznek haza, mint az ezredforduló környékén pozícióba jutott zöldbárók

Mindent visznek, ami mozdítható: 35 milliárd forint tisztán az Orbánhoz közeli vállalkozók zsebébe

A lopható szektorok húzóágazata Magyarországon az építőipar, azon belül is a nagy állami és uniós finanszírozású projektek. Itt képződnek a legnagyobb profitok a legkönnyebben, ezért hagyományosan ez az első olyan gazdasági szektor, amire rátelepszik pénzt szivattyúzó csápjaival a politika.

És akkor véletlenül összefutottam Orbán Viktorral Gubicza Ágoston és az Eximbank 16 milliárdja

Másfél éve egy erősen célzott eljárásban irdatlan állami forrást, 16 milliárd forint tőkét kapott az Eximbanktól a GB & Partners nevű tőkealap-kezelő cég. A társaság nevében a G és a B egy-egy fiatal üzletembert, Gubicza Ágostont és Boris Mihályt takarja. Portrénkban Gubicza Ágostont igyekszünk bemutatni, ő hosszú idő után végre az Indexnek megszólalt, ahogyan az Eximbank is válaszolt kérdéseinkre.

Ez nem újságírás, ez politikai nehézfegyverzet

Orbán Viktor több tízmilliárd forint közpénzből építtetett új médiabirodalmat a választásokra készülő Fidesznek azután, hogy összeveszett Simicska Lajossal. Az új csatornák Habony Árpád és Rogán Antal politikai irányítása alatt állnak. A szerkesztőségek tőlük kapják meg a legfontosabb, kritika nélkül közvetítendő politikai üzeneteket. A kormány propagandára és ellenfelei lejáratására is használja az új médiabirodalmát, sokkal hatékonyabban és intenzívebben bármelyik elődjénél. A több száz újságból, weboldalakból, tévékből, rádiókból, médiaügynökségekből álló kiterjedt hálózat, illetve az azt vezénylő politikai akarat célja, hogy végleg átalakítsa a hazai nyilvánosságot. Ennek érdekében a Fidesz új médiaháborút indított minden olyan kritikus sajtóorgánum ellen, amit nem tud a befolyása alá vonni.
Találatok: [617]  Oldalak:   <<  <  28 29 30 31 32 33 34 35 36 37   >  >>