K-Monitor Adatbázis

Miközben a Fidesz felvásárolja a magyar sajtópiac túlnyomó többségét Andy Vajnán vagy Mészáros Lőrincen keresztül, egy dologról meglehetősen kevés szó esik. Ezeket a bevásárlásokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatott elbírálni az alapján, hogy az akvizíciók mennyire torzítják a piacot vagy éppen az állampolgárok sokszínű tájékozódását. Miért nem zavarja a Médiatanácsot a megyei lappiac teljes központosítása? Hogyan segíti a fideszes média erősödését? És miért csak az RTL Magyarország bevásárlását akadályozta meg az NMHH az elmúlt hét évben? Ezekre a kérdésekre próbáltuk megkeresni a választ.

Újabb vidéki nagyvárosban lesz elérhető a filmügyi biztos rádiója, a Rádió 1.

További (még papíron is) bő 70 ezer hallgatóhoz juthat el a közeljövőben az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Rádió 1. A Médiatanács ugyanis keddi ülésén az utolsó ehhez szükséges lépést is megtette: úgy módosították a filmügyi kormánybiztos cége, a Radio Plus Kft. műsorszolgáltatói szerződését, hogy az három hajdúsági városban épp most induló rádiót is bekapcsolhat a hálózatába. Az új csatornákat nem Vajna vállalata fogja közvetlenül működtetni, hanem a már bevett módszer szerint egy olyan megállapodást köt az adókkal (az azokat üzemeltető, a frekvenciákat épp most elnyerő LB Rádió Kft.-vel), amelynek értelmében a műsoridő nagy részében a Rádió 1 szólhat ezeken is.

A Médiatanács nem kivételezett a Rádió 1-gyel és a vele hálózatba kapcsolódott vidéki rádiókkal. Elutasította azt a kérelmét, hogy 2017-től fokozatosan teljesíthesse a magyar zenék arányára vonatkozó kötelező kvótát a műsorfolyamában.

Lassan befejeződik a nem-kormánypárti média felvásárlása, miközben másfél év alatt szinte a semmiből felépült az új, Simicska-cégek nélküli orbánista médiaportfólió. Az 1 milliósra mért elérésű Origo mellett a TV2, az új bulvár-portfólió, az ugyancsak egymillió olvasót elérő vidéki laphálózat és a szépen hálózatosodó rádióadók sosem látott, politikailag homogén tulajdonosi struktúrájú médiabirodalommá állnak össze. Az akvizíciók és a működtetés költségeit részben a magyar költségvetésből átcsatornázott pénzek, részben a tulajdonos stróman-oligarcháknak juttatott uniós finanszírozású projektek haszna fedezi.

Szerdán harangozta be legújabb, a 33 leggazdagabb magyart összegző listáját a Forbes. Nagy változások nem történek tavaly óta, annyi – ahogyan egy éve is – most is jól látható, hogy a legtehetősebbek között túlsúlyban vannak a kormányközelinek tekinthető üzletemberek.