A 2700 milliárd forintot közelíti a magántőkealapokban lévő vagyon értéke, a kikövetkeztethető tulajdonosok között alig találni nem kormányközeli szereplőt.
Az alábbiakban három dolgot bizonyítunk. Egyfelől, hogy a Tiborcz István „zsebeként” azonosított Hornung Áronhoz majd’ 55 milliárd forintnyi osztalékjövedelem folyt be az elmúlt években – nemcsak a topmilliárdos Jellinek Dániel, hanem Balázs Attila térkő- és kavicskirály környékéről is. Másrészt, hogy ezzel a forrással együtt már legalább 427 milliárd állami vagy baráti pénz mozdult meg Magyarországon a Tiborcz-kör üzleti előmenetele érdekében. Igazoljuk továbbá, hogy a miniszterelnök veje és csapata – a cikkünk előző részében bemutatott 36 luxusingatlan-projekt mellé – ágazatokon átívelő vállalatbirodalmat épített (benne pénzpiaci, szállítmányozási, vasbetongyártó, napelemparkos, hulladékgazdálkodási, informatikai, szépségipari érdekeltségekkel).
Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné vált több milliárd, vagy tízmilliárd forint útja.
A New York Timesban közzétett nagy fizetett cikkben reklámozza Budapest turisztikai célpontjait az állami tulajdonban lévő Magyar Turisztikai Ügynökség.
Bő félmilliárd forintot szórt szét az elmúlt két hónapban a Szerencsejáték Zrt. támogatásosztó cége, méghozzá zömében már jól ismert, NER-kedvenc vállalkozásoknak. Ezek évek óta visszatérően és rendszeresen megkapják a maguk sokmilliós szponzorpénzeit: a kormányfő vejéhez közeli érdekeltség éppúgy, mint Szijjártó Péter testvérének vagy éppen az Edda énekesének a cége.
A korrupció kérdésében sokkal általánosabbá vált a kimondottan a kormányzattal szembeni bizalmatlanság, nagyot nőtt azok aránya, akik szerint az Orbán-kormányra „nagyon nagy” vagy „nagy mértékben” jellemzőek a pénzügyi visszaélések.
Rég nem látott ismerős arc bukkant fel Lázár János Facebook-oldalán. Előkerült Varga József egykori fideszes parlamenti képviselő, Ferencváros valaha nagy hatalmú ura, fideszes mozgalmi nevén: Dzsugasvili.