K-Monitor Adatbázis

Karas Monikát 2013 augusztusában választották meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének. Mandátuma kilenc évre szólt, így 2022 szeptemberében már az új összetételű parlamentnek kellett volna szavaznia az utódjáról. Karas azonban az idén októberben lemondott. A döntés nem csak a kormányoldalnak kedvezett. Az NMHH 24.hu-nak küldött tájékoztatása alapján az elnök jelentős összeget kapott végkielégítés és kártalanítás címén. Csak azért 35 millió forintra jogosult, mert egy évig nem helyezkedhet el a médiában. Új munkahelyén, az Állami Számvevőszék alelnökeként ugyanakkor máris havi 4,2 milliós bruttó bérre jogosult, ami lényegében megegyezik eddigi fizetésével.

Nemrég derült ki, hogy a miskolci önkormányzati vagyonkezelő óriáscég 52 milliárdos kötelezettségvállalást görget maga előtt. Ugyanakkor a helyieket nemcsak az izgatja, hogy gyűlt fel ekkora adósság, arra a kérdésre is választ várnak, hogyan sikerült a holding két vezetőjének, Pállfy Kingának, a cég vezérigazgatójának és Szélyes Domokosnak, a holding gazdaságfejlesztési, ingatlangazdálkodási, beruházási és műszaki vezérigazgatójának megtollasodnia az elmúlt években.

Makacsul tartja magát a pletyka, hogy Puskás András, Rogán Antal kabinetminiszter bizalmasa, egykori belvárosi alpolgármester 15 millió forint körüli végkielégítéssel távozott még februárban az Eximtől (a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. intézménypárosától). Ez három havi lelépti díjnak felelne meg, hiszen a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által felügyelt állami banknál Puskás vezérigazgató-helyettesi posztot töltött be, és távozásakor havi 4,6 millió forint volt az alapbére.

Bilincsben vitték, most szabadon távozhat a BKV volt személyzeti igazgatója. Az ügyészség szerint ugyanis nem bizonyítható, hogy Sz.-né Sz. Eleonóra átverte volna feletteseit, amikor bruttó 86 milliós lelépési pénzt vett fel, majd nyugdíjasként visszatért a BKV-hez dolgozni.

Szász Károly a szerencse fia. A pénzügyi felügyelet egykori elnökét rengeteg pénzzel kárpótolta az állam, amiért megszűnt a munkahelye tavaly ősszel. Ráadásul a kormányzat úgy módosította a róla szóló törvényt, hogy bármikor elhelyezkedhet a pénzügyi szférában, pedig ez a kettő együtt nagyon keveseknek adatik meg. Szásznak ráadásul nem is először volt ekkora mázlija a törvényekkel. Még azok sem nyilatkoznak az ügyről, akik lehetővé tették mindezt Szásznak.

Ki a francot érdekel ma már a Hagyó-ügy? Szinte minden tárgyalási tudósítás után fölteszi valaki ezt a kérdést. Az eljárás koncepciós perként fog véget érni valamikor, valahol – akár elítélik végül a főbb vádlottakat, mint hasonló helyzetben Zuschlag Jánost, akár felmentik őket, mint Hunvald Györgyöt. Katarzis nem lesz – vagy a jog sérül, vagy az igazság, de legvalószínűbben mindkettő.

Magyarország gyors és öles léptekkel halad a miniszterelnök által vizionált „forradalom” útján. A lendületes belépő más kormányoktól sem áll távol.

Kilencmillió adóforintba kerülne az új kormánynak, ha menesztené a Gyurcsány-kormány által a közlönykiadó élére 2013-ig bebetonozott, adócsalásért jogerősen elítélt Kodela Lászlót.

Az SZDSZ indokoltnak látja, hogy a hatóságok ne csak Szabó László Zsolt volt tévéelnök tevékenységét vizsgálják, hanem az őt követő Mendreczky Károlyét is. Pető Iván szabad demokrata ügyvivő közölte: Mendreczky több tízmilliós kárt okozott azzal, hogy röviddel a választások előtt 15 vezető szerződését módosította, majd távozni engedte őket őket közös felmondással.