Hiába állítja a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), hogy a Prosperitati Alapítvány pályázatain kizárólag az ötlet életképessége fontos, a számok azt mutatják, hogy a pályázati összegek nagyságánál, valamint a nyertes pályázatok számánál nagyon is számít, hogy milyen viszonyban van a pályázó a VMSZ-szel. A legnagyobb támogatási eszközökkel ugyanis egy szűk vállalkozói kört erősítenek, és hogy mennyire kölcsönös ez a támogatói viszony, arról magukért beszélnek a VMSZ és a Prosperitati Alapítvány médiában és a közösségi oldalakon futó választási kampányának bejegyzései. A támogatások 58%-a (17 milliárd dinár, vagyis 146 millió euró) a pályázók 4%-ának a zsebében landolt.
Összefoglalva a cégkivonatok alapján az látszik, hogy sok nyertes pályázó esetében tavaly nyárra, kora őszre esett egy-egy tulajdonosváltás, új tulajdonos felbukkanása, vagy épp új tevékenységi kör felvételét időzítették erre az időszakra. Bár az összes nyertes cég megismerésére még várnunk kell, az eddig nyilvánosságra hozott nyertesek sorra nagy múlttal és NER-közeli kapcsolódási pontokkal rendelkező vállalatok, akik az újabb projektek és a külpiaci terjeszkedés révén tovább tudják növelni a gazdasági érdekeltségeik stabilitását. A 33 eddig nyertes vállalkozásból 11 neve ismert, ebből 5 esetben beazonosítható valamilyen kapcsolódási pont a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez, annak prominens tagjához.
A vajdasági egyesület bő 8 milliárd forinthoz jutott már hozzá, de Zsemberi János telekommunikációs cége most a sörfőzésbe is beszáll.
Az elmúlt években az Orbán-kormány jelentős pénzeket költött a szomszédos országokban élő magyarokra. Riportsorozatunkban annak jártunk utána, hogyan hasznosulnak ezek a hatalmas összegek a határon túl, és a segítségükkel hogyan növeli befolyását a magyar kormány. Két hete Szlovéniáról írtunk, most Szerbia következik, s rövidesen sorra kerül Románia.
Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított, csak a leghíresebb, a felcsúti fociakadémiára több mint húszmiliárd forintot költött – TAO-támogatások formájában – az elmúlt években. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Cikksorozatunk első részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról lesz szó.
Dunaszerdahely, Munkács, Csíkszereda és Eszék után tovább terjeszkedik a határokon átívelő magyar állami futballprogram. Utóbbi két csapat erősen kötődik Mészáros Lőrinchez, aki az Eszéknek tulajdonosa is, most pedig az általa elnökölt Puskás Akadémia egyik vajdasági partneregyesületéről derült ki, hogy december végén a magyar költségvetésből „Délvidéki Futball Akadémia” címszóval 3 milliárd forintot kaptak.
