Személyek: |
|
Akták: |
1.715.000.000 Ft
MVM-ügyek 2005-2008
Helyreigazítás
A Fővárosi Bíróság 19.P.24.043/2008/5. sz. határozatában az alábbiak közzétételére kötelezte lapunkat...
Kocsis Isván visszaadja a szolgálati Audiját
Válaszolt Kocsis István, a BKV vezérigazgatója Demszky Gábor főpolgármester levelére. A levélben leírja, hogy a főpolgármester kérésére megszünteti a felső kategóriás Audi A6-os szolgálati autó bérletét.
Demszky sem örül a BKV luxusautójának
Demszky Gábor önmérsékletre szólította fel a BKV vezérigazgatóját.
Luxuskocsit bérel a BKV a vezérigazgatónak
Az Index értesülései szerint a BKV egy vadonatúj felsőkategóriás Audi A6-ost bérel Kocsis István vezérigazgatónak.
Kocsis István
"A tisztességes munka becsületére neveltek, sem nem liberális, sem nem konzervatív szellemben" - árulja el megújulási készségének egyik titkát az 56 éves új BKV-vezér.
A kis vonatrablás
A múlt csütörtökön a kormány egy tollvonással kinyírta a Magyar Vasúti Hivatalt (MVH): a szervezetet betolta a Nemzeti Közlekedési Hatóság alá, elnökét, Antal Dánielt (lapunk alkalmi szerzőjét) pedig felmentette. A hivatalos indoklás várat még magára.
Nem lehetett volna titkos erőműszerződés 1995-ben sem
Kedden a Legfelsõbb Bíróság is úgy döntött, hogy a Mátrai Erõmû 1995-ös eladásáról kötött szerzõdés titkos melléklete közérdekû adat.
A jolly joker
Az elmúlt években egyebek közt a Tocsik-botrány, majd 10 milliós végkielégítése, később a paksi atomerőmű üzemzavara, most pedig menesztése kapcsán a hírekbe került Kocsis István pályakezdő gépészmérnökként csöppent bele az egyik legnagyobb szocialista nagyberuházásba.
Kirúgják az MVM vezérét
Kocsis István az árampiac mindegyik oldalán dolgozott már vezető beosztásban. Az ÁPV vezérigazgató-helyetteseként ő felelt többek között az energetikai szektor privatizációjáért. 1997-ben innen távozott az RWE német energetikai céghez.
Kocsis: Még mindig új erőművek kellenek
Kocsis István, az MVM vezérigazgatója sajnálja, hogy nem épült meg az RWE-nek odaígért két új ligniterőmű. Az akkor még az ÁPV-nél dolgozó vezető írta alá erről a szerződést 1995-ben, amelyet az Orbán-kormány felmondott, és az állam 30 millió dollárt bukott ezen.