K-Monitor Adatbázis

Kolompár Orbán (Kiskunmajsa, 1963. szeptember 24. –) magyarországi roma aktivista, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) korábbi elnöke. Különösen ismertebb a 2007-es évtől lett, amiért sorozatosan szervezett ellentüntetéseket a Magyar Gárda rendezvényei ellen, illetve a Gyurcsány Ferenc által indított Magyar Demokratikus Charta által szervezett tüntetésen is "mozgósította a cigányságot".

Kolompár ellen 2008 őszén indult bütetőeljárás jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt, mivel 13 millió forinttal nem tudott elszámolni az általa irányított Roma Kisebbségi Érdekképviseleti Szervezet. Emiatt a Bács-Kiskun megyei ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki. Az ügyben a kecskeméti Városi Ügyészség vádat emelt ellene 2008 decemberében. 2009 júliusában a Fővárosi Főügyészség sikkasztás és a számviteli rend megsértése miatt emelt vádat. A vád szerint Kolompár Orbán és két társa az OCÖ 2003. és 2004. évi gazdálkodása, könyvvezetése során „a pénzforgalmat nem megfelelően bonyolították, nem biztosították az egyes célfeladatok átlátható elszámolását”. 2009 októberében egy harmadik ügyben Kolompárt és öt társát azzal vádolta meg a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, hogy összesen 145,5 millió forintos visszaélést követtek el egy főként európai uniós, kisebb részben állami forrásokból finanszírozott munkaügyi pályázaton. A vád szerint az elszámolásához olyan gazdasági eseményekről nyújtottak be bizonylatokat, amelyek nem valósultak meg.

A három ügyet összevonták. Az  első fokú ítélet szerint kétrendbeli, részben társtettesként, részben folytatólagosan elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekei­nek társtettesként, folytatólagosan elkövetett megsértése miatt 22 hónap börtönbüntetésre ítélte és a közügyektől három évre eltiltotta. A sikkasztás és a számvitel rendjének megsértése vádja alól felmentették. 2013. március 8-án a másodfokú bíróság helyben hagyta az első fokon született döntést. 2012 februárjában egy negyedik ügyben jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg a Kiskunhalasi Városi Ügyészség. A vád szerint az azóta felszámolt, kiskunmajsai székhelyű A Cigányság Foglalkoztatásáért Szolgáltató Közhasznú Társaság ügyvezetőjeként bruttó 4 080 000 forintot fizetett ki egy másik személynek teljesítésigazolások nélkül kiállított számlákra.

forrás: Wikipedia

2008. január-február: Az NBH foglakozni kezd az UD Zrt. ügyeivel. A nemzetbiztonsági akcióban lehallgatták többek között a cég két tulajdonosának és két alkalmazottjának telefonjait. A háromnegyed évig folyó operatív megfigyelésben több órányi lehallgatási anyag keletkezett.

2008. tavasz-nyár: A cégnél megszaporodnak az APEH- és munkaügyi vizsgálatok.

2008. augusztus 1.: Az UD igazgatója, Tóth János és az OTP-elnök, Csányi Sándor mobiltelefonon beszélgetést folytat Tombor András felvetéséről, arról, hogy a cég "dolgozzon az MDF-re és Dávid Ibolyára".

2008. szeptember 10. délelőtt: Laborcz Sándor feljelentést tesz a rendőrségen az UD-sek ellen. Az NBH főigazgatója lőfegyverrel való visszaéléssel, államtitoksértéssel, több rendben számítógépes visszaélésekkel és magántitok jogosulatlan megismerése gyanújával jelentette fel a két cégvezetőt, Horváth Józsefet és Tóth Jánost, valamint az alkalmazottak közül, Morvai Tamást és a cég informatikusát. Mindannyian voltak az NBH alkalmazottai.

2008. szeptember 10. este: A Népszabadság még lapzárta előtt megtudja, hogy a titkosszolgálatokért felelős miniszter, Szilvásy György egy folyamatban lévő bűnügy miatt péntekre soron kívüli ülésre hívta össze a nemzetbiztonsági kabinetet. A hírt a lap értesüléseire hivatkozva még az éjjel kiadja az MTI is.

2008. szeptember 10.: Dávid Ibolya, szeptember 12-i sajtótájékoztatóján azt állítja, hogy két napja érkezett hozzá postán egy feladó nélküli borítékban Tóth és Csányi telefonbeszélgetésének hangfelvétele. Eszerint az MDF elnökéhez 10-én juttatta el a máig ismeretlen lehallgató a CD-t. - Ellenzéki politikusok szerint a hangfelvételt nemzetbiztonsági forrásokból juttatták el Dávidhoz. - Nemzetbiztonsági források szerint a felvétel küldőjét máshol kell keresni: a hanganyag például bekerülhetett a nyomozati anyagba is, vagy a telefonszolgáltatóknál is történhetett az illegális rögzítés. - A feljelentés a boríték megérkezésének napján került a rendőrséghez. Mobilszolgáltatóknál nem kezdődött vizsgálat a lehallgatásról, de nincs vizsgálat az NBH-nál sem.

2008. szeptember 11.: A Népszabadság szerint magántitok jogosulatlan megismerésének gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda Szervezett Bűnözés Elleni Főosztálya, miután felmerült a gyanú arra, hogy egy internetszolgáltató elleni támadással illetéktelenek milliónyi postafiók tartalmába tekinthettek be.

2008. szeptember 12. reggel: Almássy Kornéllal, az MDF Dávid Ibolyával szemben induló elnökjelöltjével telefonon közlik, hogy egy Dávidhoz eljuttatott hangfelvétellel bizonyítható, külsős pénzek segítségével akart végrehajtani egy hatalomváltást a pártban. Felszólítják, hogy mondjon le az elnökjelöltségről. Kiderül, hogy a mailfeltöréssel vádolt cég az UD Zrt.Almássy Kornél egy rögtönzött sajtótájékoztatón bejelenti: megzsarolták, arra akarják kényszeríteni, hogy lépjen vissza, ő azonban kitart. Dávid Ibolya bemutatja a hangfelvétel szövegét a sajtónak. A pártelnök a CD-vel az ügyészséghez fordul. Az ügyészség öt nap múlva bejelentette, hogy ejtette a feljelentést. Az indoklás szerint az információgyűjtés nem valósult meg, legfeljebb magántitok jogosulatlan megismerése miatt lehetne eljárást indítani. A hvg.hu leközli a hanganyagot. Majd néhány óra múlva kiderül, hogy Csányi Sándor és Tóth között zajlott a beszélgetés, valamint, hogy Stumpf Istvánt és Tombor Andrást emlegetik az MDF-es akció kapcsán. Almássy újabb telefonhívást kap, majd másnap reggel támogatói számára is váratlanul lemond az MDF választmánya előtt a jelöltségről.

2008. szeptember 13.: A Népszabadság cikke szerint Szilvásy György a nemzetbiztonsági kabinet zárt ülésén előz nap arról beszélt, hogy a cég jogosulatlan és titkos adatgyűjtésének egyik célpontja a kormányzati informatikai rendszer gerincvezetéke volt.

2008. szeptember 16.: A Népszabadság cikke szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal számítógépére telepítettek nyolc hónapja kémprogramot, és ennek felfedezése után kezdődött el az UD Vagyonvédelmi Zrt. elleni fedett akció. A rendőrség "számítógépes rendszerek elleni bűncselekmény" gyanújával nyomoz ismeretlen tettesek ellen, a feljelentéshez mellékelt "iratokat és elektronikus adathordókat" szakértők vizsgálják - lap szerint. Szakértők később azt állították, hogy a kémprogramok telepítőinek kilétét legfeljebb indirekt módon, az ellopott információk megtalálásával lehet felfedni. - A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint hetekbe telik, amíg az UD Zrt.-nél lefoglalt szervereken és gépeken talált adatokról beérkeznek a szakértők beszámolói. A nyomozók addig nem nyilatkoznak a sajtóinformációk valóságtartalmáról.

2008 szeptember 18.: A HVG cikke szerint Bajnai Gordon gazdasági minisztert is megfigyelték UD-cégcsoport emberei, legalábbis ilyen hírek érkeztek a nemzetbiztonsághoz. A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint hetekbe telik, amíg az UD Zrt.-nél lefoglalt szervereken és gépeken talált adatokról beérkeznek a szakértők beszámolói. A nyomozók addig nem nyilatkoznak a sajtóinformációk valóságtartalmáról. Bajnai megfigyeléséről az NBH és Szilvásy sem nyilatkozik.

2008 szeptember 19.: A Népszabadság cikke azt állítja "hivatalosan meg nem erősített információkra" hivatkozva, hogy az UD Laborc Sándorról, az NBH főigazgatójáról, Keller Lászlóról és a Pénzügyminisztérium egy szakállamtitkáráról is gyűjtött adatokat. A lap szerint a cég emberei környezettanulmányt végeztek a célszemélyek "a lakó- és a munkahelyen, igyekeztek utánajárni az alanyok életvitelének, szexuális szokásainak, gazdasági kapcsolatainak, sokszor bankszámlájának, híváslistáinak is - sőt, akár a kémfilmekben, sokszor még a háztartási szemetet is átvizsgálták". A Nemzeti Nyomozó Irodán az Indexnek elmondták hetekbe telik, amíg az UD Zrt.-nél lefoglalt szervereken és gépeken talált adatokról beérkeznek a szakértők beszámolói. A nyomozók addig nem nyilatkoznak a sajtóinformációk valóságtartalmáról.

2008 szeptember 23.: Szilvásy György nemzetbiztonsági ügyeket felügyelő miniszter tájékoztatja a parlament nemzetbiztonsági bizottságát a megfigyelési ügyről. Arról beszélt, hogy az UD Zrt. rendszeres kapcsolatot ápolt ellenzéki politikusokkal, Kövér Lászlóval és Demeter Ervinnek például. Szilvásy szerint a törvénytelen eszközökkel operáló cég megbízásokat, feladatokat is kapott a fideszes politikusoktól. Demeter Ervin elismerte a kapcsolatot, de azt mondta, nincs takargatnivalója. Szilvásy megerősítette azt a korábban megszellőztetett információt is, hogy Bajnai Gordont is megfigyelte az UD.

Hosszas jogi eljárások után Dávid Ibolyát, az MDF egykori elnökét és Herényi Károlyt az ügyészség kényszerítéssel vádolta, a bíróság pedig jogerősen bűnösnek mondta ki és megrovásban részesítette 2016-ban. Az ítélet szerint a két egykori MDF-es politikus a hangfelvétel nyilvánosságra hozásával megfenyegette 2008 szeptemberében Almássy Kornélt, aki ennek hatására visszalépett attól, hogy az MDF elnökjelöltje legyen. 

 A bíróság megállapította: máig ismeretlen forrásból kerültek Dávid Ibolya birtokába lehallgatási anyagok, amelyeken többek között az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője, Tóth János beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának arról, hogy Tombor András vállalkozó – Almássy Kornél barátja, tanácsadója – felvetette: Dávid Ibolyára kellene terhelő információkat gyűjteni, és az MDF-en belül hatalmi váltás lehetséges. Egy másik felvételen pedig az UD Zrt. másik vezetője, Horváth József beszél arról Tombor Andrással, hogy “poloskátlanítani” kellene Almássy házát.

A bíróság szerint Dávid Ibolya a lakásán Herényi Károllyal és Somogyi Zoltán tanácsadóval abban állapodott meg, hogy másnap Dávid Ibolya Csány Sándorral, Herényi Károly pedig Tombor Andrással találkozik, tájékoztatják őket a Csányi és Tóth közötti telefonbeszélgetés hangfelvételéről, és közlik: vagy lemond Almássy, vagy nyilvánosságra hozzák a felvételt. Az ügyben egy másik bírósági eljárás is folyt: a volt titokminisztert és társait Kövér László és Demeter Ervin fideszes politikusok személyiségi jogainak megsértésével vádolta az ügyészség azzal, hogy nyilvánosságra hozták az UD Zrt. ügyében indult nemzetbiztonsági vizsgálat során lehallgatott telefonbeszélgetések felvételét. Szilvásy csak a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén játszotta le azokat a bizottság határozott kérésére. Szilvásyt az ügyben jogerősen felmentették. 

forrás: Index.hu