language

Akták:

Kolontári rekonstrukció highlight_off

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

Kolontári rekonstrukció

Kolontári rekonstrukció

A 2010 októberében tíz ember halálát okozó kolontári vörösiszap-katasztrófa utáni, 30 milliárdos helyreállítást egy olyan, egymáshoz laza szálakkal kötődő cégcsoport tagjai végezhették el, amely nem csak a Közgép Zrt.-vel állhat kapcsolatban, hanem a katasztrófát okozó tározót üzemeltető MAL Zrt.-vel is. 

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [4]  Oldalak:   1

„Köszönjük, Devecser! Köszönjük Kolontár!”

Hogy politikai érdekcsoportok lakjanak jól – mintha ez lenne a fő rendezőelve a kolontári vörösiszap-katasztrófa utáni nagyszabású állami építkezésnek, derül ki több hónapos kutatásunkból.

Hol landolt a vörösiszap-pénz?

Tudni szeretné az LMP, hogy milyen vállalkozások vettek részt a kolontári iszapkatasztrófa utáni helyreállításban. Mivel nem tudni pontosan, hogy mely cégeknél landolt a kármentesítésre felhasznált 30 milliárd forint, az ellenzéki párt a bírósághoz fordult.

Kik gazdagodtak meg a vörösiszap-tragédiából?

Udvari beszállítókat, offshore cégeket sejt az LMP azok között a cégek között, amelyek alvállalkozóként részt vettek a vörösiszap-katasztrófa környezeti kárainak felszámolásában. Lapunk a téma kapcsán augusztusban egy igencsak figyelemre méltó szálat talált a Fidesz gazdasági hátországát jelképező Simicska Lajoshoz és Nyerges Zsolthoz.

Titkos kármentesítés

Egy közeli dolomitbányából, Szőcről szállítottak anyagot Kolontárra a helyreállításhoz közvetlenül a tragédia után, ám információnk szerint ezt követően egy jóval távolabbi lelőhelyről, a Pápa melletti Ugodról hozták a kármentesítéshez szükséges murvát
Találatok: [4]  Oldalak:   1