K-Monitor Adatbázis

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyta, hogy a Konzum Nyrt. és érdekeltségei közvetlen közös irányítást szerezzenek az Appeninn Nyrt. felett – közölték a társaságok csütörtökön a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Az Opus után a Konzum Nyrt. is a Budapesti Értéktőzsde A- vagy prémium-kategóriájába került, miután megütötte az ehhez szükséges feltételeket, például egy éven át magasabb volt a piaci kapitalizációja ötmilliárd forintnál. Most épp 55 milliárdnál tartanak (ért már a cég a piac szerint 73 milliárdot is), ebből 18,6 milliárd forint a közkézhányad, tehát nagyjából ennyi van a részvénytulajdonosok közé számolt közel 2800 kisebb befektető kezén.

Akár karibi offshore-cégek is lehetnének, annyira semmit nem tudni arról, kik állnak a Mészáros-féle tőzsdei, vagy arra tartó cégekben érdekelt magántőkealapok mögött. A pesti börze sztárjában, az Opus Globalban tervezett gigantikus tőkeemelés révén egy újabb ilyen titokzatos alap is részvényessé válik. De Mészárost sem kell félteni, tulajdoni aránya növekszik majd.

A Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett tőzsdei cégek részvényei az elmúlt évben szárnyaltak, maguk a vállalatcsoportok is egyre méretesebbre duzzadnak és hamarosan további bejelentések várhatóak. Felnőhet-e a birodalom a Mol, OTP, Richter és MTelekom mellé a budapesti tőzsdén.

30 milliárdos tőkeemelés kezdődött a Mészáros-birodalom egyik cégénél.

2017 legjobban teljesítő befektetésének díját nagy valószínűséggel a Konzum vinné el a maga hatezer százalék feletti növekedésével, és bizonyára az Opus Globál is feljutna a dobogóra a Bitcoin mellé. Mi hajtja a Konzum, az Opus és az Appeninn részvényeket annyira, hogy a forgalmuk gyakran a blue chip részvényekével vetekszik, és meddig mehetnek még, és milyen fundamentumok rejlenek ezekben a cégekben?

Az idei év egyik különlegessége volt, hogy a hazai tőzsdén néhány, korábban kicsinek számító cég részvénye elképesztő drágulást produkált, és ebben szerepet játszott Mészáros Lőrinc megjelenése a tulajdonosok között. Mire véljük ezt a jelenséget? Esetleg bizonyított a nemzeti nagytőke, hogy nagyobb árfolyamnövekedést produkál, mint a Warren Buffett, a világ leghíresebb alapkezelője? Netán cél volt, hogy helyzetbe hozták a kisbefektetőket is? És egyáltalán, lufi-e ez a sokszorozott árfolyam?

Néhány éve Orbán Viktor még lesújtóan nyilatkozott a „tőzsdei spekulánsokról” – ehhez képest ma már legközelebbi embere, Mészáros Lőrinc három tőzsdei céget is birtokol. Milyen előnye származik a felcsúti polgármesternek a tőzsdéből, és rejt-e kockázatokat, hogy a gazdaság egy újabb szegmensében bukkant fel?