language

Akták:

Kórházi gép kartell highlight_off

Kulcsszavak:

versenykorlátozás - kartell highlight_off

Kórházi gép kartell

Kórházi gép kartell

2015-ben a magyar állam elindította a KEOP-5.6.0/E/15 - Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása nevű projektet, eleinte 9 milliárd forintos kerettel, ám az igények miatt ezt később bővítették. A palyazatok.gov.hu-n elérhető adatok alapján mintegy 81 intézmény pályázott kb. 41 milliárd forint értékben. A pályázatot alapvetően az elavult kórházi gépek fejlesztésére indították. A Gazdasági Versenyhivatal 2016 áprilisában indított eljárást, miután kartellgyanúsnak találták a pályázatok lebonyolítását. 21 cég ellen indítottak vizsgálatot, amelyek nem mind vehettek részt a kartellben. Többen csak a pályázat elindítása miatt léphettek be a kórházi szektorba.

 

A GVH gyanúja szerint a kartellt dr. Maróth Gáspár és Harmat Sándor szervezte. Maróth kötődik a Fideszhez: az első kormány idején Orbán Viktor személyes tanácsadója volt, 2000-2001 között a Nemzeti Egészségügyi Tanács tagja, 2001- 2003 között pedig az Országos Népegészségügyi Program vezetője volt. Maróth a vizsgált időszakban az ügyben érintett VMD cégcsoport vezetője volt, amely több közbeszerzést is elnyert. Harmath a hírek szerint azzal házalt a cégeknél, hogy Zombor Gábor (volt egészségügyi államtitkár) bizalmasa illetve Orbán Viktor tanácsadója volt. A nyomozati anyagok szerint Harmath kereste meg a cégeket, hogy kössenek tanácsadói szerződést az ő tulajdonában álló (egy másik csalási ügyben is érintett) Chemium Kft.-vel, cserébe beveszi őket a kartellbe. Az ügyben közvetett tulajdonosként feltűnik még Homolya Róbert felesége is. Homolya kormányzati kinevezését egy másik ügyben már az OLAF is kifogásolta összeférhetetlenség miatt.

 

A kórházakat nagyon sürgették, hogy minél előbb írják ki a pályázatokat. 2015 augusztusában Zombor lemondott, értesülések szerint azért, mert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elkezdte kiszorítani az EMMI egészségügyi 87 államtitkárságát a pénzosztásból. Az NFM minden vádat tagad, állításuk szerint nekik nem volt rálátásuk a szerződésekre, a kórházi közbeszerzésekhez az ÁEEK (kórházfelügyelő) engedélye kell, mely az EMMI fennhatósága alá tartozik. Az ügyre rálátó kórházi dolgozók viszont az NFM-et okolják a felelőtlen pénzszórásért. A CRCB korrupciókutató tanulmánya szerint az átlagosnál magasabb volt a korrupciós kockázat a pályázatban. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy rendkívül nagy számban, a pályázatok 79 százalékban folytatták le a tendereket verseny nélkül, amely az árak torzulását ereményezhette. Iparági üzletemberek szerint a túlárazott pályázatokból 20 százalékot kellett leadni a nyertes cégeknek, ezzel kb. 6.5 milliárd forint közpénz jutott magánzsebekbe. Emelett a tanulmány azt is kifogásolta, hogy 31 százalékban a pályázatok becsült értékét kifelejtették a ‘tudnivalók’ részből, ebből arra következtetnek, hogy nem csak az ajánlattevők, de az ajánlatkérők is tudhattak a kartellről. Habár az állami intézmények tagadják, hogy tudtak volna arról, hogy kartellezés folyik, nekik is fel kellett volna tűnjön a túlárazás, vagy az, hogy a nyertesek szabadon változtatják a leszállított gépeket, ha a pályázatban előírtakat nem tudják időben beszerezni.

 

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött. 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [9]  Oldalak:   1

Szabálytalanul vásárolt 9 milliárdért CT- és röntgengépeket a magyar állam

Lezárta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) annak a 2015-ös közbeszerzésnek a vizsgálatát, amelyben a magyar állam 9 milliárd forint uniós támogatásból vásárolt CT- és röntgengépeket – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, aki posztolta az OLAF levelét az ügyről. Az OLAF pénzügyi ajánlást tesz az Európai Bizottságnak, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket a szabálytalanul kifizetett összegek finanszírozásból való kizárása érdekében – olvasható a levélben.

Hogyan ússzunk meg egy kartellezést: keresztapák a magyar egészségügyben (2. rész)

Hangzatos jelszavak és mutyizós hétköznapok, innovatív világcég, amely nemcsak a technológiában, de a nyelvújításban is éllovas. A PestiSrácok.hu februárban indított cikksorozatot a magyar egészségügy Microsoft-botrányaként emlegetett kartellügyben. Első írásunkban az értelmi szerzőt, Harmat Sándort mutattuk be a cseppet sem bizalomgerjesztő előéletével együtt, most a lezsírozott tender másik piacszervező koordinátoráról és motivációs tréneréről rántjuk le a leplet. Egy igazi nagyhalról, a magyarországi Siemensről van szó.

Maróth Gáspár: A GVH megnevezte, hogy ki szervezte az egészségügy Microsoft-botrányát

A NER történetében egészen ritka, hogy egy állami hivatal a nyilvánosság előtt keverjen súlyos gazdasági bűncselekmény gyanújába olyasvalakit, akinek az állam magas rangú hivatalnoki posztot szán. Maróth Gáspár esetében ez történt, hiszen az Orbán-kormány későbbi hadiiparfejlesztési kormánybiztosa ellen a Gazdasági Versenyhivatal azzal az információval indított nyomozást, hogy ő és egy másik üzletember szervezett össze egy kartellt a magyar egészségügy modernizálására kiírt 46 milliárdos uniós pályázat lefölözésére. Maróth szerint őt bemártották, amit az is igazol, hogy a GVH a majd négy éven át tartó nyomozása végén pontosan megnevezte, ki volt a multicégek és a magyar beszállítók közötti főkoordinátor. Nem Maróth.

Nyomoz a rendőrség az egyik legnagyobb egészségügyi kartellügyben

Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban gyanújával nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” nevű EU-s pályázat ügyében. Ez abból a válaszból derül ki, amit Polt Péter legfőbb ügyész küldött Hadházy Ákos független parlamenti képviselő kérdéseire.

Szétlopták a kórházi fejlesztési pénzeket, szinte mindenki jól megúszta

Még 2015-ben óriási összeget, több tízmilliárd forintot adott az EU arra, hogy a magyar egészségügyben jobb gépekkel dolgozzanak. Itt főleg drágább diagnosztikai gépekre, CT-kre, MRI-kre, röntgenekre érdemes gondolni. Csakhogy egy kartell azonnal ráugrott, és megszervezte, hogy csak túlárazva vehessenek ilyesmit a kórházak, előre leosztott lapok szerint.

Rendszerhiba – Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ százmilliós bírsága

Miközben egy rakás pénzt kiad külsősöknek közbeszerzési tanácsadásért, és van egy erre a célra fenntartott állami cég is, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ több, általa kiírt kórházi közbeszerzés súlyos szabálytalanságai miatt százmilliós bírságot fizethet.

Tízmilliárdokat adott az EU, hogy jobb legyen a magyar egészségügy, de ezt is szétlopták

EU-s forrásból elindították a KEOP-5.6.0/E/15 - Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása című pályázatot. Eredetileg úgy volt, hogy 9 milliárdból vehetnek majd MR, CT és röntgengépeket a kórházak, a nagy érdeklődés miatt azonban végül kibővítették a forrást. A palyazat.gov.hu-n szereplő összesítés szerint 81 intézmény nyert el összesen 40,9 milliárd forintot. A kozbeszerzes.hu-n pedig 206 olyan szerződést találtunk, amit valamelyik magyar kórház az ezen a pályázaton elnyert forrás terhére kötött, és ezek összértéke 32,7 milliárd forint volt. Ez lehetett volna a magyar onkológia nagy ugrása, a magyar kórházak több tízmilliárdból modernizálhatták volna a gépeiket. DE VÉGÜL EZT IS SZÉTLOPTA A RENDSZER.

Bebukott kórházi közbeszerzések: a betegeken csattan

Sorra bukja el az általa kiírt közbeszerzéseit az Állami Egészségügyi Ellátó Központ. És nagyon úgy tűnik, a totális központosítással spórolni sem igen lehet, pedig hivatalosan ez lett volna a fő cél.

Lecsapott a GVH egy 9 milliárdos kórházi beszerzés résztvevőire

Előzetes bejelentés nélkül egyidejűleg szálltak ki a Gazdasági Versenyhivatal emberei hétfőn 21 kórházi eszköz beszállító céghez.
Találatok: [9]  Oldalak:   1