K-Monitor Adatbázis

Cáfolta szerdán a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) Bakonyi Árpád, a Mal Zrt. volt elnöke azon kijelentését, hogy jelentésük szerint a privatizációtól 2009 végéig a cég 4,9 milliárd forintot költött környezetvédelmi feladatokra.

A vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság kedden a kormány által felelősnek tartott Mal Zrt. egyik tulajdonosát, Bakonyi Árpádot hallgatta meg. Bakonyi azt mondta, hogy a sajtóban elterjedt tízmilliónál jóval többért vásárolták meg a céget az államtól még a kilencvenes években, és azt állította, hogy a vállalat nagyon szigorú hatósági ellenőrzés alatt volt.

Nyilvánosságra hozta a kormány az alumíniumipar privatizációs szerződéseit, amelyek igen szövevényes képet rajzolnak ki a devecseri iszapkatasztrófában érintett MAL Zrt. létrejöttéről.

Jóri András adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint közérdekű adatnak számítanak a Mal Zrt. privatizációs szerződései, így az állami vagyonkezelőnek ki kell adnia azokat.

Lapunk információi szerint szokatlan formában került sor a 90-es évek közepén a vörösiszap-katasztrófában érintett alumíniumipari cég eladására. A vállalat nagyrészt mentesült a múltbeli környezeti terhektől, miközben a vételárat alaposan leszorították.

Az október 4-i kolontári tragédia lehetséges okai között felmerül a környezetvédelmi hatóságok mulasztása is. A felvetések a felügyeletek általános alkalmatlanságától a függetlenségük hiányán át a vegytiszta korrupcióig tartanak.

A vörösiszap-katasztrófában érintett Mal Zrt. privatizációs szerződéseinek kiadását kérte az iszapömlést követően az [origo]. A vagyonkezelő közel három hete nem tudta eldönteni, betekinthetünk-e a szerződésekbe, ezért az adatvédelmi ombudsman állásfoglalását kérte.

Régi magyar ballasztok címmel közölt terjedelmes írást csütörtöki számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung a dunántúli katasztrófáról.

Ami most folyik, nagyobb próbája a demokráciának, mint Gyurcsány őszödi beszéde – kommentálta a hulladékipar egyik meghatározó szereplője lapunknak az ajkai iszapkatasztrófa nyomán induló felelősségre vonást.

A környezeti katasztrófát okozó ajkai timföldgyár is akkor került állami tulajdonból magánkézbe, amikor 1995–1997 között lezajlott a Hungalu Rt.-hez tartozó teljes magyar alumíniumágazat privatizációja.