Milliárdos fejlesztésekkel kecsegtette Balatonakarattyát a 2010-es évek elején Matolcsy György és felesége, ha cserébe a lakosok úgy döntenek, hogy Akarattya váljon le Balatonkeneséről. A település önálló lett, a polgármester pedig Matolcsy Gyöngyi, a fejlesztések viszont elmaradtak.
Európai körülményeket ígért a Hajdú-Bihar megyei Álmosdnak a 470 millió forint főként uniós támogatásból épített szennyvíztisztító-beruházás. Ehelyett egy működésképtelen telepet kaptak, amely még újkorában sem tisztította a vizet – derül ki a birtokunkba jutott szakértői jelentésből. 2011-ben az a Köteles István (Fidesz–KDNP) polgármester adta át a létesítményt, akit a bíróság nemrég jogerősen megfosztott tisztségétől, miután közpénzből vásárolt magának bojlert és tévét, és testületi felhatalmazás nélkül vett föl jutalmat. A szakértői irat súlyos megállapításai szerint a telepet annak ellenére használják, hogy a sikertelen próbaüzem miatt ma sincs vízjogi üzemeltetési engedélye. Már az átadás óta komoly gondok vannak. A próbaüzemen azért bukott meg a rendszer, mert nem volt képes az előírt értékeknek megfelelően megtisztítani a szennylét.
Az Európai Unió 3,1 milliárd forintot adott Csongrád megye 17 településének, hogy javítsanak a fertőzött ivóvíz minőségén. A fejlesztés megvalósult, viszont a víz sárga és büdös lett. Két éve nem sikerül orvosolni a 43 ezer embert érintő problémát. Aki teheti, kényszerből csak bolti ásványvizet iszik, a szegényebbek pedig konténerekből tölthetnek tiszta vizet a flakonjaikba. Lázár szerint néhányaknak börtön járna a botrányos beruházás miatt, de egyelőre nem találták meg a felelősöket. Bár a helyzet tragikus, lehet még rosszabb is: ha Brüsszel visszakéri a pénzt a térség önkormányzataitól, a kis települések biztosan csődbe mennek. Az emberek pedig majd ennek is megihatják a levét.
A Magyar Triatlon Szövetség közleményben jelentette be, hogy egészségre ártalmas, konkrétan túlságosan szaros a víz a Kopaszi-gát öblében, ahol a nemzetközi Ironman 70.3-verseny úszását rendezték (1,9 kilométer úszás, 90 kilométer kerékpározás és 21,1 kilométer futás, azaz összesen 113 kilométer, 70,3 mérföld).
Hogy politikai érdekcsoportok lakjanak jól – mintha ez lenne a fő rendezőelve a kolontári vörösiszap-katasztrófa utáni nagyszabású állami építkezésnek, derül ki több hónapos kutatásunkból.
Tudni szeretné az LMP, hogy milyen vállalkozások vettek részt a kolontári iszapkatasztrófa utáni helyreállításban. Mivel nem tudni pontosan, hogy mely cégeknél landolt a kármentesítésre felhasznált 30 milliárd forint, az ellenzéki párt a bírósághoz fordult.
A Magyar Kármentő Alapba (MKA) egy év alatt befizetett, a kamatokkal együtt több mint kétmilliárd forintra növekedett pénzadomány mindössze hatodát, hozzávetőleg 350 millió forintot fordítottak november elejéig a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa károsultjainak közvetlen megsegítésére. Az érintettek azt mondják, a kormány rátette a kezét a civil adományokra.
Nem igazolódtak azok a mendemondák, amelyek szerint a tavalyi vörösiszap-tragédia idején adományok tűntek volna el a katasztrófa sújtotta térségből. A rendőrség bűncselekmény hiányában lezárta az ezzel kapcsolatos nyomozást.
Megígértük, megírjuk, miféle állami üzleteket felügyelt és bonyolított le az elmúlt években Bakonyi Árpád, az ajkai katasztrófát okozó Mal Zrt. tulajdonosa, a hétfőn letartóztatott vezérigazgató apja.
