K-Monitor Adatbázis

Ikonikus hegyvidéki helyszínekkel bővült a pesti belvárosban kiterjedt birodalmat igazgató vállalkozók érdekeltsége, és ennek örömére a fiatal üzletemberek már három önálló céget is alapítottak.

Új eljárást kell lefolytatni.

A beruházó vállalta árnyékkapcsoló, valamint mozgásérzékelő felszerelését, és a Natura 2000-es terület felé kerítést is kötelező építenie.

Nehezen követhető, mi történik a Fertő tavi állami fejlesztésnél. Miután két pert is vesztett a magyar állam a Fertő tó barátai és a Greenpeace Magyarország ellen a környezetvédelmi működési engedély ügyében, néhány hete csökkentett tartalmú beruházásra írtak ki közbeszerzést. Most mégis az eredeti, változatlan tartalmú beruházás terveire adott ki környezetvédelmi engedélyt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal.

Most is megemelték Rogán Antal kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos keretét, ezúttal négy milliárd forinttal.

Országos hatókörű szervezetet hoztak létre azok a civil egyesületek és csoportok, amelyek eddig különböző településen tiltakoztak a hazai akkumulátorgyárak környezet- és egészségveszélyeztető működése ellen. A résztvevők szerint a kormány kizárólag a gyártókkal – főként távol-keleti cégekkel – tárgyal az akkumulátor-iparág felfuttatásáról, miközben az érintett településen élőket, a helyi civil szervezeteket és önkormányzatokat teljesen kizárja a döntéshozatalból és az egyeztetésekből. A civilek szerint viszont a növekvő számú, ráadásul szabálytalanul működő akkus üzemek komoly kockázatot, sőt fenyegetést jelentenek Magyarország minden lakosa számára.

Több területtel kapcsolatban felmerülhet a kérdés: egyáltalán miért rozsdaövezetek? Mindenesetre ezeken a helyeken rendre megjelennek a kormányhoz közel álló vállalkozók, ingatlanfejlesztők, baráti cégek.

Egyszer a túl sok kérdés, egyszer pedig pénzhiány miatt vonták vissza a Fertő tó partjának beépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást. Most azonban újra nekifutottak: az Építési és Közlekedési Minisztérium hirdetménye pénteken jelent meg a közbeszerzési értesítőben. Ahogy azt Lázár János nyáron egy videóban bejelentette, csökkentett tartalommal, de mindenképp folytatják az építkezést a tónál, ahol egy éve állnak a munkálatok.

Soha nem látott méretű ingatlanfejlesztés előtt nyitotta meg az utat a kormány minapi (és egy tavalyi) határozata. Soroksár és Gyál területén, az M0–M5-ös autópályák térségében egy ipari, logisztikai város képe kezd kirajzolódni, amely védett természeti területeket is érint. Többen kínai óriáslerakatot vizionálnak, de a kabinet egyelőre nem mond semmit. Ami biztos, hogy az érintett földek birtokosai csillagászati haszonnal adhatják tovább ingatlanjaikat a fejlesztőknek. A Válasz Online mind a 144 tulajdoni lapot átnézte, hogy kiderüljön, kik a „lottóötös” várományosai. A főbb nyertes két-három család és a Földber Kft. lehet; utóbbiba tavaly szállt be a Tiborcz-kör egyik legaktívabb magántőkealapja, a Főnix.

Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozott, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. A befejező részben interjúnkban az Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkárával, Ángyán Józseffel vesszük végig: hogyan látta belülről a kezdeteket, és hová jutott azóta a NER a nagy balatoni és országos lenyúlásban?