K-Monitor Adatbázis

Lattman Gábor az Elioshoz köthető egyik off-shore cég igazgatója volt. Most egyik vállalkozásával a Kék Bolygó Alapítvány cégének dolgozhat.

Öt év után Érden és Tárnokon a településvezetők beváltják legfontosabb, a 2019-es voksoláson sorsdöntőnek bizonyult választási ígéretüket: elkezdik visszafizetni az úgynevezett csatornapénzeket. A siker mégsem mondható teljesnek: jelen állás szerint a háztartásonkénti 250 ezer forintot öt év alatt fizetik ki – és nem minden érintettnek.

Egyelőre nem tudni, végül melyik terv alapján folytatódik majd a sok vitát kiváltó Fertő tavi beruházás. A kormányhivatal ugyanis tavaly télen harmadszorra is kiadta az engedélyt az eredeti elképzelésekre, ezt azonban a környezetvédők ismét megtámadták. Közben az Építési és Közlekedési Minisztérium egy új, csökkentett tartalmú közbeszerzési eljárást írt ki. Ennek azonban a február 16-án közzétett dokumentum szerint nem lett eredménye, miután nem nyújtottak be legalább két ajánlatot.

Újbuda önkormányzata pontokba szedte, miért ellentétes a hatályos környezetvédelmi engedéllyel, amire az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd készül.

Egyszer a túl sok kérdés, egyszer pedig pénzhiány miatt vonták vissza a Fertő tó partjának beépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást. Most azonban újra nekifutottak: az Építési és Közlekedési Minisztérium hirdetménye pénteken jelent meg a közbeszerzési értesítőben. Ahogy azt Lázár János nyáron egy videóban bejelentette, csökkentett tartalommal, de mindenképp folytatják az építkezést a tónál, ahol egy éve állnak a munkálatok.

Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozott, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. A befejező részben interjúnkban az Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkárával, Ángyán Józseffel vesszük végig: hogyan látta belülről a kezdeteket, és hová jutott azóta a NER a nagy balatoni és országos lenyúlásban?

Erővel és pénzzel intézi el a kormány, hogy az akkumulátorgyár-építések hasznából a lakájmédiát és lakájvállalkozásokat hozza helyzetbe.

Még mindig nincs meg a Kék Bolygó Alapítvány gigarendezvényének, a Planetnek a gazdája, pedig ősszel kerülne rá sor. Hiába volt meg a közbeszerzés nyertese, azóta érvénytelennek minősítették az ajánlatot, s még mindig nem találták meg az „igazit”.

Hatszázmillió forintot tervez elkölteni a Kék Bolygó Alapítvány a fenntarthatóságról szóló rendezvény kommunikációjára, szervezésre több mint egymilliárdot. A kiírási szerződések viszont annyira speciálisak voltak, hogy csak olyan cégek indulhattak, akik dolgoztak már a Kék Bolygó Alapítványnak. Arra azért odafigyeltek, hogy ne csak egy pályázó legyen.

Az Áder János által létrehozott alapítvány milliárdokat költ egy nagyszabású eseményre, amelyet 2021-ben még a külügy hozott tető alá. A cél nemes: „a társadalom környezettudatossága fejlesztésének támogatása”. Van miből megvalósítani: az alapítványt sok milliárd forint közpénzzel támogatták meg.