K-Monitor Adatbázis

Az Alkotmánybíróság nemrég két fontos döntést hozott a kormány egyik legnagyobb projektjével, az állami földek nagy részének villámgyorsan lezavart privatizációjával kapcsolatban, mindkettőben megállapítva: a kormány így-úgy megsérti az alaptörvényt. A Földművelésügyi Minisztérium mégis győzelemként ünnepelte az AB döntéseit, a normakontrollt kérő képviselő pedig kicsit csalódott volt. Ha azonban jobban megnézzük, az Alkotmánybíróság jobban rácsapott a kormány és a fideszes parlamenti képviselők kezére, mint azt ők szeretnék elismerni, és talán még új precedenst is teremtett azzal kapcsolatban, hogyan lehet az Alaptörvényre hivatkozva megvédeni a környezetet – akár még a kormánytól is.

A Kossuth tér fáinak áprilisi kiirtása bővelkedik a jogszerűtlenség gyanúját felvető fordulatokban, a mostani, egész teret érintő tarvágás megértését viszont segíti a Károlyi-szobor körüli liget tavalyi kiirtásának története.

A parlament környezetvédelmi bizottságának hétfői ülésén kiderült: Sebestyén László (az a fideszes képviselő, aki a napirenden lévő termékdíjtörvény-módosítást egyéni képviselői indítványként benyújtotta – van-e valaki a hulladékszektorban, aki már hallotta az illető nevét?) a legelemibb fogalmakkal sem rendelkezik arról, amit a „saját” törvényjavaslata tartalmaz.