K-Monitor Adatbázis

Ha javulni kezd az idő, elkezdik bevetni a kishantosi szántókat a földpályázaton nyertes gazdák, nem törődve azzal, hogy a helyi ökogazdaság szerint az még mindig az övék. A minisztérium szerint a föld már az új bérlőké, akik akár kártérítést is követelhetnek, ha akadályozzák őket a munkában. Pedig több pályázó elég neccesen fér csak bele a kiírásba. Kik kapták a kishantosi földeket, és miért haragszanak a Greenpeace-re?

A Vidékfejlesztési Minisztérium állításai alapján azt hihetnénk, hogy a tárca szándéka az, hogy minél többen kapjanak lehetőséget az agráriumban való boldogulásra. De ezt tökéletesen cáfolják a földhaszonbérleti pályázatok eddigi eredményei – írja közleményében az Élőlánc Magyarországért.

A Vidékfejlesztési Minisztérium nem kívánta megindokolni a felmondást, mondván, nem közérdekű adatokról van szó, és azért sem, mert a kormánytisztviselők nem adtak felhatalmazást felmentésük indokainak nyilvánosságra hozatlához.

Nem spóroltak az állami pénzzel a vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállításnál. A milliárdok felhasználása azonban kevéssé vizsgálható. Sem a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának főigazgatója, Bakondi György, sem a Vidékfejlesztési Minisztérium első embere, Fazekas Sándor nem közli lapunkkal azoknak a cégeknek a teljes névsorát, amelyek részt vettek az államilag vezényelt munkálatokban. Így azt sem tudtuk meg, milyen nagyságrendben részesült a megbízásokból a Fidesz meghatározó háttérembere, Simicska Lajos hozzátartozóinak cége.

Visszaállamosítjuk a nagybereki vízirezervátumot, megbüntetjük a felelősöket, az állam a gazdálkodóval fizetteti meg a vízpótlást – hangzottak el a hivatalos dörgedelmek, miután megjelent cikkünk a Balatonfenyves melletti természetvédelmi terület lecsapolásáról.