K-Monitor Adatbázis

Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozott, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. A befejező részben interjúnkban az Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkárával, Ángyán Józseffel vesszük végig: hogyan látta belülről a kezdeteket, és hová jutott azóta a NER a nagy balatoni és országos lenyúlásban?

A kormányhivatal nem adta ki a környezetvédelmi engedélyt, így az építési engedélyezési eljárás már el sem indítható a budai zöldövezet egyik tervezett lakóparkjára. A budapesti, XII. kerületi ügyről korábban a Szabad Európa is beszámolt. A beruházást kifogásoló civilek szerint a részben erdős, fás kerületben már így is túl sok az építkezés, ezek miatt évente átlagosan 450-500 fa kivágására kérnek engedélyt.

Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne.

A kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva próbálja kicselezni a civileket: egy friss kormányrendelet katonai célúvá minősítette a Déli Körvasút beruházást. Újbuda Önkormányzata mellett az érintett lakosokból álló egyesület, a POPÉK ugyanis korábban bírósági eljárás során sikeresen támadta meg a gigaberuházás környezetvédelmi engedélyét – emiatt a projekt jelenleg is áll. Az új környezeti hatásvizsgálati eljárásban viszont a katonai célúvá nyilvánítás következtében veszélybe kerül a civilek és az önkormányzat által kiharcolt azonnali jogvédelem. Sőt, az érintettek az ügyféli státuszukat is elveszíthetik.

Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozunk, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. Mostani cikkünkben arról írunk: bár a kormányhivatalok is nagyon „igyekeznek” egyengetni a nyomulás útját, a Lázár-féle minisztérium friss építésitörvény-tervezete tovább „egyszerűsítheti” a fideszes körök balatoni térfoglalását.

Nyoma sincs a beígért modern akku-újrahasznosító technológiának a magyar üzemet tervező szlovén cég által beadott dokumentációban.

Ígéretet tett a kormányzat a Greenpeace-nek, hogy újratervezik a kritikusai szerint súlyosan környezetromboló és megalomán Fertő tavi turisztikai beruházást. A környezetvédő szervezet szerint a jelenleginél sokkal kisebb területre tervezik, úgy, hogy az „újratervezés során a természet védelme fő szempontként fog szerepelni, és a folyamat az érintett civilek számára is átlátható, véleményezhető lesz”.

„Valóban nincs a gödi gyárnak környezethasználati engedélye?” – ezt az írásbeli kérdést tette fel Gulyás Gergelynek Vadai Ágnes (DK) a parlamentben. Az országgyűlési képviselő az Átlátszó cikkére hivatkozott, melyben leírtuk: a gödi gyár 2018 óta környezethasználati engedély nélkül működik. Vadai kérdésére Koncz Zsófia energiaügyi államtitkár válaszolt, pontosabban igyekezett a választ megkerülni: azt felelte, hogy elindult a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás a gödi Samsung-gyár ügyében. Azt már „szemérmesen” nem tette hozzá, hogy erre a felülvizsgálatra épp a gyár évek óta tartó engedély nélküli, zajszennyező és veszélyeztető működése miatt került sor.

UNESCO-küldöttség járt a Fertő magyar oldalán hétfőn, vizsgálva a védett területen elindított beruházás környezeti hatásait. Kedden az osztrák oldalon is körülnéznek, hasonló okokból. A misszió többnapos tanácskozásának tétje óriási: akár az úgynevezett világörökségi vörös listára is kerülhet a Fertő-táj, ami szoros ellenőrzést hozhat, ugyanakkor ha a lényeg nem változik, a címet is visszavonhatják.

A kormányhivatalnak új eljárást kell indítania, és a szakhatóságok állásfoglalását is be kell szereznie.