K-Monitor Adatbázis

Az Orbán-kormány Magyarország legnagyobb korrupciós botrányának nevezte tavaly a 4-es metró ügyét, azóta viszont mélyen hallgat róla. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és munkatársa tényfeltáró munkájának konklúziója szerint nem ok nélkül: a visszaélések egykori főszereplői nyakig ülnek a NER legpiszkosabb üzleteiben.

Kormányok jöhetnek vagy mehetnek, ami biztos: az osztrák-orosz Strabag a magyar út- és vasútépítési piac uralkodója. 2010 óta nem hogy csökkent, hanem csak nőtt az előnyük. A megszokottnál részletesebben elemeztük a magyar út- és vasútépítési közbeszerzéseket, amiben a lényeget a konzorciumi indulások sejtelmesen elfedték.

Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken. Az Eliossal együtt menetelő vállalkozások között az ágazat nagy múltú szereplői éppúgy felbukkannak, mint NER-barát kurzuslovagok. Nem állítjuk, hogy az összes érintett cég részt vett a közbeszerzések körüli visszaélésekben: azt elvileg a nyomozó hatóságok feladata lenne kideríteni, hogy ki vett részt tudatosan a közpénzszivattyúban.

Végignéztük Mészáros Lőrinc első sikeres közbeszerzéseinek minden nyilvános dokumentumát. Lépten-nyomon furcsa történetekbe botlottunk. Az első öt győzelmének egyike sem volt klasszikus versenyhelyzet. Vagy mindenki mást kizártak, vagy drágább ajánlattal is ők nyertek, vagy eleve egyedül indultak. A Mészáros és Mészáros Kft. eleinte nagy cégekhez társult konzorciumi partnerként. Két év alatt 3,6 milliárd forint összértékű beruházásnak lett így a részese, ezzel elég referenciát szerzett, hogy jöjjenek az igazán nagy bizniszek.

Tiborcz István több milliárd forinttal gazdagodott, amikor pár éve eladta az Elios Zrt. felét, ami az uniós csalás elleni hivatal jelentése miatt most újra a figyelem középpontjába került. A miniszterelnök veje korábbi sajtóhírekkel ellentétben nem vett ki osztalékot a vállalatból, viszont cégbírósági iratok alapján kiszámoltuk: az Elios eladásán kevés híján 3 milliárd forintot kereshetett.

A kínai naptár szerint a kecske, a magyar szerint Tiborcz István éve volt 2015: Orbán Viktor veje összesítésünk szerint csaknem egymilliárd forinthoz is juthatott ekkor két cégéből. Így ebben az évben juthatott hozzá az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által szervezett pályázati csalással meggyanúsított Eliosból (korábban: ES Holding) származó százmilliókhoz.

Nem talált tökéletes megoldást Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a 13 milliárd forintos problémára, ami az egy időben a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségében álló Elios Innovatív Zrt. miatt kerekedett. Az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF ennyi uniós támogatás visszafizettetését javasolja, mert – mint cikksorozatunkban bemutattuk – szervezett csalás nyomaira bukkant az Elios által elnyert közvilágítási projekteknél. Lázár hétfőn Hódmezővásárhelyen rögtönzött sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a Közgép volt a cég tulajdonosa, a felelősséget is neki kell vállalnia. Azaz a Simicska Lajos érdekeltségében álló útépítő vállalattal fizettetné vissza az ebül szerzett uniós támogatást.

Mióta kiderült, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios Zrt. közbeszerzéseinél, a kormánypárti propagandasajtó Simicska Lajos nevének sűrű emlegetésével próbálja enyhíteni a meglehetősen kínos helyzetet. Azt állítják, hogy a cég az OLAF által vizsgált időszakban a Simicska tulajdonában álló Közgépé volt, így tehát Simicska akarata érvényesült az Eliosban is. Eközben a független és az ellenzéki sajtótermékek főként a miniszterelnök veje, Tiborcz István szerepét hangsúlyozzák. Kinek van igaza? Az Átlátszó utánajárt: Tiborcz és Simcska mellett brit virgin-szigeteki, ciprusi és svájci cégek is feltűntek a csalással vádolt cég tulajdonosi szerkezetében az évek során.

Hatalmasat szakított az Elios Hódmezővásárhelyen, ráadásul a projekten Tiborcz Istvánék mellett az akkori polgármesterhez, Lázár Jánoshoz köthető üzleti körök is serénykedtek. A miniszterelnök veje személyesen tárgyalt a lámpákról, a lebonyolításban résztvevő közbeszerzési tanácsadók pedig később a Lázár vezette Miniszterelnökségtől kaptak zsíros megbízásokat.

A Fidesz először megpróbálta Bajnai-kormányra tolni a miniszterelnök vejének szabálytalan közbeszerzései miatt indult OLAF-vizsgálatot, majd előhúzták a kalapból Simicskát. Eddig sem volt titok, hogy a Fidesz egykori csúcsoligarchája évekig üzletelt Orbán vejével, de két fontos kérdésre még nem kaptunk választ. Miért szállt be Simicska Tiborcz cégébe? És ami ennél is érdekesebb: miért szállt ki néhány héttel Orbán Ráhelék esküvője előtt? A sajtóban eddig főleg azt emlegették, hogy az ifjú pár nászajándékba kapta a közpénzből felpumpált céget, pedig ennek pont az ellenkezője történt. Mindeközben a kormányban nem aggódnak túlzottan az OLAF-jelentés miatt.