K-Monitor Adatbázis

A szinte semmiből pillanatok alatt százmilliárdos árbevétel – ezt produkálta az a két kommunikációs cég, amelyeket Magyar Péter állami hátszelű túlárazással vádol, és amelyeknek az utcai óriásplakát-kampányai elől 2017 óta elmenekülni is lehetetlen volt.

Az egykori helyettes agrárállamtitkár közreműködésével elsíbolt milliárdok egy része Nobilis Kristóf panamai cégéhez került – robbantott a vádhatóság a büntetőper egyik tárgyalásán. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint az alapügyről a miniszter is tudhatott.

2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség halványsárga épülete, amely a brit főváros egyik előkelő negyedében, a Buckingham-palotától mintegy negyedórányi sétára található. A 4iG magyar informatikai cég már hónapok óta próbálkozott az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat felvásárlásával, de az egyeztetések elakadtak. Az Invitech tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselői jóval magasabb árat kértek a cégért, mint amennyit a 4iG ajánlott. Ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy az akkor még kisebb piaci szereplőnek számító és komoly távközlési tapasztalattal nem rendelkező magyar cég képes lesz-e előteremteni a mintegy százmilliárd forintos vételárat.

A Porsche Hungária futott be az Eximbank autótenderén, miközben a bank felügyelőbizottságában a beszállító cég ügyvezetője ül. A külügyi tárca semmi különöset nem lát a dologban.

A Gazdaságvédelmi Alapból tették át a pénzt az elsősorban kínai hitelből épülő beruházáshoz. A pénteken este megjelent Magyar Közlöny egyik kormányhatározata arról dönt, hogy a kabinet hozzányúl a Gazdaságvédelmi Alaphoz, és onnan 82,1 milliárdot átcsoportosítanak a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére. Az összeg jelentős része a magyarországi szakasz működési és felhalmozási célú kiadásait fedezi.

Balásy Gyula kommunikációs cégeinek kormányzati megrendeléseit a járványhelyzet se tudja befolyásolni: ezúttal 1,6 milliárd forintos hirdetési csomagot bízott rájuk a Rogán Antal irányította kormányzati propagandaközpont.

Ötvenmilliárd állami támogatás és hitel nem volt elég, most újra fizetni kell. A 24.hu megtudta: az újabb 5,6 milliárdos tőkebefektetésért az állami cég csak 17 százalékos tulajdonrészt kap.

A milliárdoshoz köthető RM International Zrt. két kínai céggel konzorciumban indult, látott és győzött. A kormány az eredmény kihirdetésekor valamiért nem tartotta fontosnak a győztes nevét.

Komoly külföldi megbízás közelébe került egy magyar cég még 2016-ban. A gépgyártással foglalkozó Ganz-csoport egy konzorcium tagjaként megnyert egy olyan, több százmilliárd forint értékű egyiptomi tendert, amely 700 vasúti kocsi gyártásáról szólt.

Mennyire tették kockázatossá a magyar bankrendszert az utóbbi évek tulajdonosi változásai? – szegezte nekem a kérdést a Pénzügykutató 50. születésnapját megülő konferencia kerekasztal-beszélgetésének moderátora, Farkas Zoltán azt követően, hogy röviden ecseteltem a bankszektor „nemzetiesítésének” jelen állását.