K-Monitor Adatbázis

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

Többek között új beléptető rendszerre és egérmozgást figyelő programra költött százmilliókat az éves szinten több mint 120 milliárdból gazdálkodó közmédia. Ám hiába minden kiadás, a legfrissebb beszámolójuk szerint még így sem tudják elkölteni a költségvetésből folyamatosan érkező milliárdokat. És bár a Duna Médiaszolgáltató leigazolta az ATV-s Kárász Róbertet, az M1 celebje, Németh Balázs közös megegyezéssel távozott a híradótól.

A Horseradish Kft. az évi 20 milliárdos bevételű Dömper-csoport eddigi tulajdonosának neve a Völner-botrányban is felbukkant.

Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek.

Fejleszti beléptetési rendszerét a közmédia a Kunigunda úti székházában. A kivitelezésre kiírt pályázat nyertesét a napokban tették közzé az ekr.gov.hu-n. Eszerint a TVT Vagyonvédelmi Zrt. nettó 339 millió forintért végezheti el a munkálatokat. A cég egyedüli tulajdonosa Móró Lajos, akinek szőlőbirtoka is van a kormányzati körökben népszerű Etyeken. A TVT Zrt. korábban is kapott megbízásokat az MTVA-tól, összesen több mint 1 milliárd forint értékben.

A külső kapuk után a belső ajtókat is fejlesztik a közmédia Kunigunda úti épületében. A műszaki leírást „magyarra lefordítva” az derült ki, hogy számos ajtó csak kártyával lesz nyitható, így akár az is ellenőrizhető, hogy ki, mikor és merre jár a létesítményben. Az MTVA mostanában sokat költ biztonsági és ellenőrzési beruházásokra: nemrég a külső kapukat cserélték le közel nettó félmilliárd forintért, majd aktivitást mérő alkalmazás kifejlesztésére kötöttek szerződést, hogy „megőrizzék a dolgozók produktivitását”.

Az MTVA gépein ellenőrizni fogják, hogy a munkatársak mozgatják-e az egeret, milyen oldalakat nyitnak meg, és hogy hol, mennyi időt töltenek el. Az intézkedést állítólag az indokolja, hogy a koronavírus miatti megváltozott munkarendben megőrizzék a dolgozók produktivitását. A program jelzést küld az inaktívaknak, és figyeli, hogy az érintettek milyen gyorsan reagálnak. Hogy mindehhez mit szólnak az állami média dolgozói, nem lehet tudni.

Vajon hogyan lesz egy átlagos magáncégből Magyarország egyik legnagyobb, legbefolyásosabb vállalata? Ennek megértéséhez érdemes elmerülni a NER bugyraiban, az állami vagyon feltételezhető átjátszásának rejtelmeiben. A különféle tranzakciók átlathatatlanok ugyan, de az állam és személyesen Orbán Viktor ahhoz is minden segítséget megadott, hogy a folyamatokat eleve ne is lehessen tisztán látni.

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.

75 milliárd forintért szerződött a kormány kommunikációs feladatokra