K-Monitor Adatbázis

Most még havonta 82,5 milliót költ az állam a gépek tárolásáért, de hamarosan egy állami tulajdonú raktárba viszik őket, ahol a teljes egészségügyi stratégiai készletet is tárolják majd.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda június végén írt ki közbeszerzést 2026 végéig tartó kormányzati szakpolitikai tanácsadásra. A tenderre mindössze két kormányközeli szereplő jelentkezett: a Századvég-csoport alapítványa és két Nézőpont-közeli cég. A majdnem 24 milliárd forintos tanácsadói megbízást október végén a századvégesek nyerték, de a nézőpontosok sem panaszkodhatnak, mert korábban ők vittek el egy 22 milliárdos munkát, ami szintén 2026 végéig tart.

Nemcsak miniszteri biztosa van már Magyarország részvételének a 2025-ös oszakai világkiállításon: a Közbeszerzési Értesítő szerint az első tendert is elnyerték már a magyar pavilon különlegessé tételére. A több mint félmilliárd forintból készülő installáció a lebegés élményéhez hasonló hatást vált ki majd. A feladattal megbízott cég tulajdonosi hátterében feltűnik egy vállalkozó, akit a sajtóban az állami Covid-beszerzések egyik nagy nyerteseként jelöltek meg.

A határozat kizárja az azonnali jogvédelmet is. A héten egyébként már folytak építési munkák az érintett vasúti szakaszon, még az engedély kiadása előtt.

Mészáros Lőrinc lett az ország tenderbajnoka, Szíjj László ezüstérmet kapott. Még mindig az építőiparban nyerték el a legtöbb közbeszerzést a kormányközeli üzleti körök, de úgy tűnik, a propaganda is egyre jövedelmezőbb: közel háromszázmilliárd forintnyi közbeszerzés landolt az állam kedvenc kommunikációs ügynökségének tulajdonosánál.

Mészáros Lőrinc az új tenderbajnok, miután átvette a vezető helyet Szíjj Lászlótól. A bronzérmes a „takarítás Mészárosaként” emlegetett Kis-Szölgyémi Ferenc. A hazai közbeszerzési piac sokat kifogásolt sajátossága, hogy rendkívül szűk körben koncentrálódik a közbeszerzések jelentős része, ami a verseny alacsony szintjére utal, emellett sok esetben erős az összeférhetetlenségek gyanúja is.

A NER-milliárdos Garancsi István médiacége, az ESMA Reklám Zrt., valamint a Tasnádi László érdekeltségébe tartozó Sys IT Network Zrt. nyerte a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt pályázatokat – adta hírül nemrég a 24.hu. Bár a Fővárosi Közgyűlés nem szavazta meg, Karácsony Gergely saját hatáskörben eljárva mégis érvényesnek nyilvánította a tendereket. Az Átlátszó által feltárt információk szerint a tender több sebből vérzett: egyrészt szakértőnk szerint a Főváros megkerülte a koncessziós eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Másrészt a Sys IT Network jogelődje fontos szereplője volt az elmúlt évek egyik legnagyobb fiktív számlagyáras bűncselekményének. Harmadrészt, a reklámtenderen szeretett volna elindulni a (baloldali kötődésűnek mondott) Hungaroplakát Kft. is, de állításuk szerint az alkalmassági feltételek úgy lettek megfogalmazva, hogy nem tudtak versenybe szállni. Az ESMA korábbi tulajdonosa, a szocialista kötődésű Bleuer István szerint a Főváros bizonyára tudatosan, testre szabottan írta ki a pályázatot, ugyanakkor véleménye szerint nincs is ma másik, erre a munkára felkészült cég. Reklámpiaci szakértők szerint ugyanakkor a Főváros saját hatáskörben is felépíthetne egy erre alkalmas szervezetet.

Érdekes mintázatok rajzolódnak ki néhány csúcsoligarcha – a nyereségrekorderek között is feltűnő – vagyonkezelőinek osztalékpolitikájában.

8 pótmagánvádas ügy van bíróság előtt; 1 ügy függőben van, azaz a megszüntetett nyomozás után az önkormányzat még eldöntheti, indít-e pótmagánvádas eljárást; 2 közvádas per zajlik.

A Klebelsberg Központ szeptember végén hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a KRÉTA moduljainak terméktámogatására. Nem volt nagy izgalom: a szoftver kizárólagos jogai miatt csak annak kifejlesztőjét hívták meg a tenderre. A megbízást természetesen el is nyerte a cég, amelynek tulajdonosa Palkovics László ex-miniszter barátja. A szerződés értelmében a vállalkozás 2025 január végéig nettó 3,7 milliárd forint közpénzt kap a KRÉTA-modulok óvodákban és nem állami fenntartású köznevelési intézményekben történő kötelező bevezetése kapcsán. Az ügyben a Közbeszerzési Hatóság megállapította, hogy az államnak köszönhetően a KRÉTA gyakorlatilag kiirthatatlan a közoktatásból, és nincs más, reális alternatívája.