K-Monitor Adatbázis

Erős manipulációkban bővelkedő írásban próbálja a Fidesz-közeli médiaholdinghoz tartozó Origo és a holding több más terméke, illetve Boros Bánk Levente, a Médiapiac nevű honlap és újság új tulajdonosa félrevezetni az olvasókat azt követően, hogy a Media1 a héten megírta, hogy a Médiapiacnál történt tulajdonosváltással összefüggésben szélnek eresztették az internetes lap eddigi teljes szerzőgárdáját, illetve személyi összefonódás alakult ki a KESMA és a Médiapiac című lap között, ugyanis ugyanaz az újságíró interjúzott a Magyar Nemzetben Boros Bánk Leventével, aki a mediapiac.com-nak is ír, így Boros Bánk Levente a főnöke vagy megrendelője.

Igazi NER-gyöngyszem az a kampány, amelyet még augusztusban indított az Alapjogokért Központ. A projekt a Rogán Antalhoz tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal égisze alatt, a KESMA elnöke által vezetett Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. megrendelésére, a “kék plakátos” Balásy Gyula cégei kivitelezésében zajlott. Most az is kiderült, mennyiért.

Közel kétezer munkavállalót foglalkoztatott 2019-ben a kormánypárti média ékköve, a Mediaworks-csoport – derül ki a társaság első konszolidált (vagyis a leányvállalataira és az alá rendelt vállalatokra is kiterjedő) beszámolójából. Ez rengeteg ember, például Orbán Viktor miniszterelnök és barátja, a Mediaworks volt tulajdonosa, Mészáros Lőrinc falujában, Felcsúton kevesebben élnek. Természetesen médiapiaci léptékkel mérve is komoly túlerőt képviselő hadseregről van szó, a nagy vállalatok, mint az RTL vagy a Central Média is csak pár száz embert foglalkoztatnak.

A Fidesz-közeli médiaalapítványba tolt cégbirodalom bevétele a második legnagyobb kiadócég forgalmánál majdnem ötször nagyobb, az Indexénél hatvanszor.

A Media1 által megszerzett többoldalas döntéselőkészítő dokumentum szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakértői eredetileg engedélyezni javasolták, hogy az RTL Magyarország felvásárolja az egyebek mellett a 24.hu-t is működtető Central Digitális Média 30 százalékát, és részletesen le is vezették, miért nem lenne akadálya az ügyletnek a médiapiac sokszínűsége szempontjából. Aztán jött egy rejtélyes fordulat és a szakemberek javaslatát valamiért felülírták... Megkérdeztük az NMHH-t is, hogyan fordulhatott elő mindez.

Az önállótlanná tett Alkotmánybíróság olyan zsilipet nyitott meg a kormányzati médiakonglomerátum létrehozásának védelmében, amely bármely területen tág teret adhat az Orbán-közeli monopóliumoknak.Az Alkotmánybíróság (AB) minapi döntése alapján elegendő egyetlen varázsszót papírra vetniük az indoklásnál: „közérdek”. Ennek a lényegében minden mást felülíró minősítésnek a perdöntő voltát a testület a 476 termékből álló médiaportfóliót egyesítő Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrejöttének körülményeit kifogásoló, az ellenzéki képviselők által közösen jegyzett indítvány kapcsán mondta ki. Bár a vizsgálat kezdeményezői szerint súlyosan sérült az alaptörvény – illetve az általa is garantált szabadpiaci verseny és médiapluralizmus –, amikor a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a konglomerátum létrejöttét, az, hogy a fékek és ellensúlyok szerepre hivatott személyek vagy szervezetek közül senki nem akadályozhatja meg a döntést, az AB szerint cseppet sem aggályos.

Több mint 583 milliós vesztesége volt 2019-ben a Ripost Média Kft-nek, ráadásul ezt mindössze kilenc hónap alatt szedte össze, szeptember 30-án ugyanis átalakulással megszűnt a cég.

A koronavírus-járvány közepette újfent ráerősítő orosz dezinformációs nyomás már nem találja olyan védtelen állapotban Magyarországot, mint korábban. A magyar médiavilágot uraló Fidesz-barát médiumok ugyanis orosz állami pénzből működő médiumok helyett már közelebbi forrásból, a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó V4NA hírügynökségtől veszik át a nemzetközi híreik java részét.

Leépítéseket hozhat az új elnök-vezérigazgató kinevezése a több mint 400 médiumot maga alá gyűrő kiadóvállalatban, a Mediaworksben. A monstrum zabálja a közpénzt. Az elmúlt másfél évben csak félig-meddig teljesült Orbán Viktor kormányfő elvárása, hogy eredményeket akar látni, ha már az állam dézsával önti a pénzt a megszerzett médiumokba. A nagyvárosokban a parancsuralmi rendszerben működő sajtómunkásoknak az önkormányzati választások eredménye alapján sok helyen nem sikerült szimpátiát ébreszteniük a kormány iránt az olvasókban, azaz a szavazókban.

A bíróság szerint az érintett civileknek, mivel nem közszereplők, nem volt lehetőségük reagálni a sajtó támadására. Jogerősen elmarasztalta a bíróság a Figyelő kiadóját, mert a hetilap „Soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait, megsértve ezzel személyiségi jogaikat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselt kettőt közülük, akik bírósághoz fordultak - írja a Magyar Helsinki Bizottság a közleményében.