Megelőlegezve a még fel sem állt Szuverenitásvédelmi Hatóság szerepét, agyba-főbe büntetné az ÁSZ a Fidesz kihívóit.
A közérdekű információkhoz való hozzáférés az újságírók és az állampolgárok számára egyaránt a hatalom egyik legfontosabb fékeként szolgál. Elméletileg minden közép-európai országnak van információszabadságról szóló törvénye, de a gyakorlatban ezek nem mindig érik el céljukat. Az állami intézmények sok esetben ugyanis igyekeznek elkerülni az információk kiadását, ami hosszadalmas perekhez vezet.
A ’90-es évek alvilági leszámolásainak ügyeiben Magyarországon és Szlovákiában is elítélt férfival még addig sem jutottunk, mint az Aranykéz utcai robbantás, illetve Prisztás József megölése miatt elítélt, a Fenyő-gyilkosságban pedig szintén felbujtással vádolt Portik Tamással. Akinél a börtönparancsnokság engedélyezte az interjút, melyet félbeszakítottak, folytatni nem engedték, s a beszélgetés közlését is megtiltották. Roháč esetén (akárcsak Portiknál) a BVOP Kommunikációs Főosztálya azt kérte, küldjük át a neki feltenni akart kérdéseket. Miután ezt megtettük, az országos börtönparancsnok közölte: nem engedélyezi a Jozef Roháč-interjút. Ami azért is furcsa, mert korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól. A Portik-interjú ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, itt pedig megvárjuk, az esetleges fogvatartotti panasz nyomán lesz-e jogorvoslat.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az Átlátszó, amiért a BVOP először megszakította, majd nem engedte folytatni a börtönbüntetését töltő Portik Tamással készített interjúnkat, és az elkészült rész közlését is megtiltotta. Jogászunk szerint az interjú megszakítása a sajtószabadságot önkényesen és alaptalanul korlátozta, de jogorvoslatra itthon nincs lehetőségünk. Az ügyben szerettük volna megszólaltatni Pintér Sándort is, de a belügyminiszter nem kívánt élni a lehetőséggel.
Három éve még elárulta a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy 9 hónap alatt 22 millió forint közpénzbe került Szijjártó Péter utazásainak és szerepléseinek dokumentálása, most viszont már azt állítják, nem kötöttek erre vonatkozó szerződéseket idén, tavaly, és 2021-ben sem. Arra a kérdésre pedig egyáltalán nem válaszoltak, hogy felvettek-e valakit a munkára.
Miután félbeszakították a ’90-es évek leghírhedtebb gyilkosságai, merényletei (Prisztás József és Fenyő János halála, az Aranykéz utcai robbantás) ügyében Portik Tamással készített börtöninterjúnkat, aztán annak folytatását, illetve az elkészült rész közlését is megtiltották, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) törvényességi felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészséghez fordultunk, hogy vizsgálják ki a példátlannak tekinthető esetet. Megkerestük Portik Tamás ügyvédjét is, aki ugyancsak beadvánnyal fordult a BVOP felé. Vajda Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő szintén megkérdezte az ügyről Polt Pétert. Az ellenzéki honatyának adott legfőbb ügyészi válasz, illetve a Portik védőjével közölt BVOP-álláspont is tartalmaz abszurd, megdöbbentő elemeket. Polt Péter szerint kép-, és hanghiba miatt szakították meg az interjút, miközben az interjúról hangfelvétel készült, amelynek a minősége remek. De a képpel sem volt semmi gond. Még ennél is érdekesebb azonban, hogy a legfőbb ügyész szerint az egyebek közt Pintér Sándorra is vonatkozó, Portiknak az interjúra való felkészülés céljából küldött kérdésenk miatt nem engedélyezték az interjú folytatását. Ezeket a kérdéseket most közzétesszük.
A Transparency International Hungary, a K-Monitor és az Átlátszó delegáltja nemmel szavazott, két további civil tag tartózkodott az Integritás Hatóság mellett létrejött Korrupcióellenes Munkacsoport első éves jelentéséről szóló hétfői szavazáson. Az Átlátszó azért nem szavazta meg a rohammunkában készült jelentést, mert a kormányoldal nem támogatta az egyes kiemelt állami szervek sajtókapcsolatainak, pontosabban egyes sajtótermékek diszkriminációjának vizsgálatára vonatkozó javaslatunkat, és „civil álláspontként” jelenítette meg a közérdekű adatok megismerhetősége körében az elmúlt tíz évben sorozatosan megvalósított jogkorlátozásokat.
