Hangzatos jelszavak és mutyizós hétköznapok, innovatív világcég, amely nemcsak a technológiában, de a nyelvújításban is éllovas. A PestiSrácok.hu februárban indított cikksorozatot a magyar egészségügy Microsoft-botrányaként emlegetett kartellügyben. Első írásunkban az értelmi szerzőt, Harmat Sándort mutattuk be a cseppet sem bizalomgerjesztő előéletével együtt, most a lezsírozott tender másik piacszervező koordinátoráról és motivációs tréneréről rántjuk le a leplet. Egy igazi nagyhalról, a magyarországi Siemensről van szó.
Arcátlan üzleti magatartás, multinacionális cégek, kórházigazgatók, lefölözött uniós pályázati forrás – talán így lehet a legegyszerűbben összefoglalni azt a történetet, amelynek egyik kulcsszereplője az az ipari kémkedésért elítélt szélhámos, akire a PestiSrácok.hu már többször felhívta a figyelmet. Most olyan cikksorozatot indítunk útjára, amely részletesen feltárja az egészségügyi intézmények eszközbeszerzéseivel kapcsolatos visszásságokat, valamint bemutatjuk azt a kartellezési modellt, amelynek segítségével a nemzetközi óriásvállalatok nemes egyszerűséggel kiszorították a kisebb magyar vállalkozásokat bizonyos közbeszerzésekből. A cseresznye a habon pedig Mr. Handabanda, azaz Harmat Sándor lesz, aki mindezt úgy koordinálta, hogy elhitette a cégekkel: kormányzati felhatalmazással rendelkezik.
Még 2015-ben óriási összeget, több tízmilliárd forintot adott az EU arra, hogy a magyar egészségügyben jobb gépekkel dolgozzanak. Itt főleg drágább diagnosztikai gépekre, CT-kre, MRI-kre, röntgenekre érdemes gondolni. Csakhogy egy kartell azonnal ráugrott, és megszervezte, hogy csak túlárazva vehessenek ilyesmit a kórházak, előre leosztott lapok szerint.
A GVH pénteki közleménye szerint a Siemens Healthcare Kft., a Siemens Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt., a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft., a Philips Magyarország Kft., a Hoge Orvosi Műszer Kft., a Premier G. Med Kft., az Euromedic Technology Kft., a Chemium Zrt. "f.a.", a Medirex Zrt., valamint a Mediszer Kórháztechnika és Kereskedelmi Kft. 2015-ben a Környezet és Energia Program keretében kiírt közbeszerzésekről egyeztetett. Az MRI-, CT- és röntgenberendezéseket gyártó társaságok egységes és folyamatos versenykorlátozó magatartása az egyik legsúlyosabb versenyjogi jogsértés - írták.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy számos, képalkotó diagnosztikai termékeket (azaz, MRI-, CT- és röntgenberendezéseket) gyártó és forgalmazó vállalkozás tanúsított jogsértő magatartást az „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” elnevezésű EU-s pályázathoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokban — számolt be a hivatal honlapján.
Rég nem látott problémával néz szembe a kormány: nincs pénz a költségvetésben. Az uniós pénzek késése miatt gond lehet az év végi hiánycéllal is. Az Európai Bizottság feljelentéseket vár, többek között az Eliossal szemben is.
A Kelenföld–Százhalombatta vasútvonal korszerűsítése sem annyiba kerül, mint amennyiről korábban szó volt.
Némi politikai pávatánc után a kormány nyilvánosságra hozta az Európai Csalásellenes Hivatalnak (OLAF) a 4-es metró beruházásáról készült jelentését. Az igazság kiderítése még hátravan.
A négyes metró építésével kapcsolatos, a kormány által pénteken publikált OLAF-jelentés alapján a gigaprojekttel kapcsolatos szabálytalanságok politikai felelőse egyértelműen a Demszky-féle fővárosi vezetés, a jogi felelősség pedig az általa irányított BKV akkori vezetői terhelheti. Medgyessy Péter ex-miniszterelnök nevesítése további alap arra, hogy a kormány a majdani visszafizetésért baloldali politikusokat hibáztathasson. Még akkor is, ha az OLAF által tett megállapítások nagyrésze nem vesztegetést, hanem a magyar infrastrukturális közbeszerzéseken megszokott szabálytalankodást takar. A legdurvább korrupciós ügyekben a jelentés nagyon szűkszavú: nem derül ki belőle, voltak-e a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló kedvezményezettjei is a gyanús szerződéseknek. Ezeken az ügyeken a magyar ügyészség mintha csigalassúsággal dolgozna.
Péntek délután a kormány nyilvánosságra hozta a 4-es metróról szóló EU-s vizsgálatot, az úgynevezett OLAF-jelentést. Megnéztük, mit írtak benne az egyik legnagyobb értékű, hosszan tárgyalt Siemens-szerződésről. A cég az áramellátást és vonatvezérlő rendszerek kiépítését nyerte el, 31,7 milliárd forintért. Ennél a szerződésnél visszakérné az EU a teljes támogatási összeget.
